A tavalyi tavaszi fagy jelentős károkat okozott a hazai szőlő- és gyümölcsültetvényekben, ezért rendkívüli támogatási lehetőség nyílik meg az érintett gazdálkodók számára. Az Agrárminisztérium közbenjárására Magyarország összesen 10,8 millió eurónyi többletforráshoz jutott az Európai Unió krízisalapjából.
A támogatási kérelmek benyújtása 2026. január 23-tól február 10-ig lehetséges. A konstrukció célja, hogy a korábbi kárenyhítési kifizetéseken felül is érdemi segítséget nyújtson a fagykárt szenvedett termelőknek.
Külön keret a fagykárt szenvedett ültetvényeknek
A rendkívüli fagykárkrízis-támogatás keretében azok a szőlő- és gyümölcstermelők részesülhetnek támogatásban, akiknél az igazolt hozamcsökkenés meghaladta a 30 százalékot. A kérelmek kizárólag elektronikus úton nyújthatók be, a meghirdetett időszakban. Fontos könnyítés, hogy a támogatás a kárenyhítő juttatáson felül igényelhető, így azok a gazdálkodók is jogosultak lehetnek rá, akik korábban már előleg formájában részesültek kompenzációban.
A támogatás hátterében az a minisztériumi törekvés áll, hogy a termelők likviditása kiszámíthatóbbá váljon, még rendkívüli időjárási események esetén is. A biztonságos termelés fenntartásához elengedhetetlen, hogy a váratlan károk ne veszélyeztessék a gazdaságok működőképességét.
Előlegfizetés és gyorsabb kifizetések
A tavalyi tavaszi fagy okozta károk enyhítésére az Agrárminisztérium már korábban is több lépést tett. Az ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetések eredményeként lehetővé vált a kárenyhítési juttatások előlegének kifizetése. Ennek köszönhetően 2025-ben mintegy 1,45 milliárd forint jutott el a károsult termelőkhöz, a megszokottnál több mint fél évvel korábban.
Ezt követően sikerült elérni, hogy a közös uniós krízisalapból további források álljanak rendelkezésre a tavaszi fagykárok kompenzálására. A hét érintett tagállam között Magyarország is részesül a többletkeretből, amelynek kifizetését legkésőbb 2026. április 30-ig kell teljesíteni a jogosult gazdálkodók felé.
Megelőzés és kockázatkezelés a fókuszban
Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: a támogatási rendszer nem elszigetelt intézkedésekre épül, hanem egy hosszú évek óta fejlesztett kockázatkezelési struktúrára. A 2012 óta működő agrárkockázat-kezelési rendszer európai szinten is egyedülálló módon járul hozzá az egyre szélsőségesebb időjárásból fakadó károk mérsékléséhez.
A rendszer elemei – az agrárkárenyhítési alap, a biztosítási díjtámogatás és a krízisbiztosítás – együtt szolgálják azt a célt, hogy a termelők felkészültebben és nagyobb biztonsággal nézzenek szembe a klímaváltozás okozta kihívásokkal. A tárca szerint a jövőben még nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, miközben a már bekövetkezett károk enyhítése továbbra is kiemelt feladat marad.
Kiemelt kép: Pixabay.
