Az éghajlatváltozás növelheti az állatok fertőző betegségének kockázatát, állapították meg a kutatók. A jelenség nagy veszélyt hordoz, ugyanis ezek átterjedhetnek az emberekre is.
A Notre Dame Egyetem, a Dél-Floridai Egyetem és a Wisconsin-Madison Egyetem tudósai által készített tanulmány egy olyan jelenséget tárt fel, amelyet „termikus eltérési hipotézisnek” neveznek.
“Annak megértése, hogy az állati fertőző betegségek súlyosságának foka és elterjedése hogyan változhat a jövőben, új megvilágításba került a SARS-CoV-2 által okozott globális járvány miatt, amely feltehetően vadon élő állatokból ered” – mondta Jason Rohr, a Notre Dame Egyetem biológiai tudományok tanszékének vezetője.
A kutatócsoport több mint 7000 különböző állat-gazda-parazita rendszer felméréséből gyűjtött adatokat mind a hét kontinensen, hogy az állatok és kórokozóik sokrétű kapcsolatát felvázolják mind a vízi, mind a szárazföldi környezetben.
A kutatók összegyűjtötték a történelmi hőmérsékleti és csapadékrekordokat az egyes felmérések időpontjában és helyén, valamint az egyes helyekre vonatkozó hosszú távú éghajlati adatokat, hogy megértsék, hogyan befolyásolja a hőmérséklet az állatbetegség kockázatát különböző éghajlaton, és hogy ezek a minták hogyan változnak az állatok és kórokozók tulajdonságaitól függően.
Ezután modelljeiket a globális klímaváltozás-előrejelzésekhez kapcsolták, hogy megjósolják, hol nőhet leginkább az állati fertőző betegségek kockázata. Az elemzés szerint a globális felmelegedés valószínűleg elmozdítja a fertőző betegségeket az Egyenlítőtől. Az állati fertőző betegségek kockázata a bolygó mérsékelt és hűvös régióiban is növekszik.
