Olyan magas beltartalmi értékű, tápláló takarmányokat keresnek, amelyek a leginkább megfelelnek a sertéstartás igényeinek.
Kiemelkedő minőségű sertéshús előállításához szükséges növénytermesztési és takarmányozási technológiákat dolgoz ki a Bóly Zrt., a Kaposvári Egyetem (KE) és a Debreceni Egyetem (DE) alkotta konzorcium 2020-ig – mondta a Bóly Zrt. vezérigazgatója szerdán Kaposváron.
Ádám János az európai uniós és költségvetési támogatást élvező mintegy 3,3 milliárd forintos, a kormány sertéságazat-fejlesztési programjával összhangban álló projekt nyitóeseményén hangoztatta: fontos, hogy a jövőben több és jobb minőségű sertéshús kerüljön a magyar fogyasztók asztalára és a külföldi piacokra. Megjegyezte, a Bonafarm csoport, amelynek a mostani kutatási programot 1,4 milliárd forinttal segítő Bóly Zrt. is tagja, elkötelezett az ágazat fejlesztése mellett. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 30 milliárd forintot költöttek sertéstelepek korszerűsítésre, genetikaváltásra, tudástranszferre, s hamarosan megkezdik a termelést Mohácson, az ország egyik legkorszerűbb vágóhídján.
Tossenberger János, a KE agrártudományi karának dékánja közölte, a program huszonhat önálló kutatási feladatból áll. Olyan magas beltartalmi értékű, tápláló takarmányokat keresnek, illetve olyan takarmány-előállítási technológiákra fókuszálnak, amelyek a leginkább megfelelnek a sertéstartás igényeinek.
A klímaváltozás hatásait is szem előtt tartó munka során megvizsgálják a Magyarországon köztermesztésben lévő búza-, kukorica-, árpa- és szójafajtákat, tápanyag-, aminosav- és emészthető nyersfehérje-tartalmukat. Kiemelt figyelmet szentelnek a takarmányok toxinmentességének, a húsminőség, üzemiteljesítmény-vizsgálatoknak.
Komlósi István, a DE agrártudományi karának dékánja azt emelte ki, hogy a konzorciumi együttműködés a tagok erősségeire épít: a Debreceni Egyetemnek a növénytudományban, a Kaposvári Egyetemnek az állattudományban vannak kiváló eredményei, a Bonafarm csoport pedig felismerte, hogy kutatási eredményeket nemcsak megrendelni érdemes, hanem részt venni is azok elérésében.
Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel, hogy a jelenleg 3 millió egyedből álló magyarországi sertésállomány takarmányigénye meghaladja az évi 1,2 millió tonnát. Ez a kormányzat sertéságazat-fejlesztési programjának sikere esetén elérheti a 2,5 millió tonnát.
Mivel a sertéshús előállítási költségének több mint 70 százalékát a takarmányozás teszi ki, elengedhetetlen, hogy ez a lehető leghatékonyabban történjen.
(MTI)
