A VHT szerint csökkent a feketegazdaság aránya, és a fogyasztók is olcsóbban jutottak sertéshúshoz.
Kedvezően hatott a sertéságazatra, hogy a tőkehúsok áfakulcsa az év elején 5 százalékra csökkent, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) szerint csökkent a feketegazdaság aránya, és a fogyasztók is olcsóbban jutottak sertéshúshoz.
Menczel Lászlóné, a VHT titkára pénteken az MTI-nek elmondta: a tőkehúsoknál – a becslések szerint – a feketegazdaság korábbi 50 százalékos aránya a felére esett vissza. A kereskedők az adómérséklését teljes egészében érvényesítették a fogyasztói árakban, így a tőkehúsok átlagos fogyasztói ára kilogrammonként 1100 forint körül alakult.
A sertés tőkehúsok forgalma pedig az áfacsökkentésnek köszönhetően 20 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedett – hívta fel a figyelmet Menczel Lászlóné. A VHT titkára jelezte: az első negyedévben a vágósertés felvásárlási ára folyamatosan csökkent, és márciusban a kilogrammonkénti ár már 300 forint alá süllyedt. Az árcsökkenés nem elszigetelt jelenség volt, az unió egészére is jellemző volt, elsősorban az orosz embargó következtében. Elmondása szerint az uniós készletek „kitárolásakor” alacsony áron érkezett Magyarországra is tőkehús, elsősorban Spanyolországból. Az 5 százalékos áfakulcs tette lehetővé az éles versenyben, hogy a magyar sertéságazat szereplői talpon maradhassanak – húzta alá.
Tavasz végén, a nyár elején az uniós országok – főként a nagy sertéstartók, például Németország és Dánia – kivitele Kínába ugrásszerűen megemelkedett. Ez a növekedés biztosított alapot az unió tagországaiban, így Magyarországon is a felvásárlási árak emelkedésére. Az első fél év végére a magyar élősertés-árak már meghaladták kilogrammonként (élősúlyban számítva) a 410 forintot. Az élőállatok mostani, viszonylag magas ára a fogyasztó árakat is emelte, az alapanyag-költség 30 százalékos emelkedését a feldolgozók érvényesítették átadási áraikban, így az elmúlt hetekben a kiskereskedelmi árak kilónként átlagosan 300 forinttal emelkedtek. Ez 1400 forint átlagos tőkehúsárat eredményezett az üzletekben.
Más költségek is növekedtek, így például a bérköltségek, valamint az üzemanyagárak, azonban ezt az átadási árakban még nem lehetett elismertetni – tette hozzá. Ezt támasztja alá az is, hogy az ágazati szereplők növekvő munkaerő-hiánnyal küzdenek. A VHT a megoldást abban látja, ha jobban közreműködnek az oktatásban, a szakképzésben. Menczel Lászlóné fontosnak nevezte, hogy a magyar termékek és a hazai termelők piaci részaránya megmaradjon, illetve növekedjen. Ezt a szaktárca azzal támogatja, hogy bevezette a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet, amelyet a VHT működtet
(MTI)
