A kis termetű kutyák akár kétszer olyan hosszú életet is élhetnek, mint nagyobb társaik. De vajon ez a méretkülönbség a viselkedés és a kognitív képességek tekintetében is befolyásolja a kutyák öregedését?
Az ELTE etológusai 15 000 kutya adatai alapján megállapították, hogy a nagyobb kutyáknál hét-nyolc éves kor körül kezdődik a viselkedéses öregedés, míg a kisebb kutyáknál csak tíz-tizenegy éves korban, ugyanakkor a nagyobb testűeknél lassúbb a hanyatlás üteme, mint a kisebb testűeknél.
A különböző fajtájú kutyák átlagos élettartama akár kétszeres különbséget is mutathat. Az óriás termetű kutyák átlagosan hét évig élnek, míg a kicsik tizennégy évig. A GeroScience című szaklapban megjelent tanulmányukban az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a kutya mérete és az öregedési folyamata.
A kutatók több mint 15 000 kutya adatai alapján értékelték a különböző viselkedési jellemzők életkorral való változását, valamint a kutyák kognitív zavarainak előfordulását. Megvizsgálták, hogy a viselkedési és kognitív változások milyen életkorban kezdődnek, milyen gyorsan haladnak előre, és olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a kutya testmérete, fejformája és fajtatisztasága.
Az eredmények szerint a kutyák viselkedési és kognitív öregedése tíz és fél éves kor körül kezdődik, de az öregedés kezdete, valamint az öregedés sebessége függ a kutyák testméretétől.
A harminc kilogrammnál nagyobb testsúlyú kutyáknál két-három évvel korábban kezdődik az életkorral összefüggő hanyatlás, de a hanyatlás üteme lassabb a kisebb testsúlyú kutyákhoz képest.
„A nagyobb testű kutyáknál a fizikai leépülés már korábban bekövetkezik, és a halmozódó betegségek, valamint az érzékszervi funkciók leépülése már jóval azelőtt »öregkori viselkedéshez« vezet, hogy a szellemi hanyatlás megkezdődne” – magyarázta Turcsán Borbála, a tanulmány első szerzője.
Másrészt a körülbelül hét kilogrammnál kisebb testsúlyú kutyáknál több mint négyszer nagyobb gyakorisággal fordult elő az időskori kognitív hanyatlás, mint a nagyobb testűeknél. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy bár a nagyobb testű kutyák élettartama rövidebb, náluk a kognitív hanyatlás korlátozottabb mértékben jelentkezik.
Váratlan eredmény, hogy a hosszú orrú kutyák, például az agarak, illetve a fajtatiszta kutyák esetében nagyobb a kockázata az időskori kognitív hanyatlás kialakulásának.
A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a gazdák hat éves koruk körül kezdték „öregnek” tekinteni kutyáikat, függetlenül a kutya méretétől vagy fajtatiszta státuszától.
„A gazdák négy-öt évvel korábban nevezik öregnek a kutyájukat, mint amit a viselkedési adatok alapján várnánk. Lehet, hogy ebben az őszülés és alig észrevehető változások is szerepet játszanak” – mondta Kubinyi Enikő, a Szenior Családi kutya Program vezetője.
Az új kutatás rávilágít arra, hogy a testméret nem csak a kutya várható élettartamát befolyásolja, hanem az öregedési pályáját, egészségi állapotát is. A hatás ugyanakkor nem fokozatos, mivel csak a szélsőséges méretcsoportok, a nagyon kicsi (toy) és a nagyon nagy (óriás) kutyákra jellemző a határozottan eltérő öregedési pálya.
„Azoknak, akik kisebb méretű kutyát szeretnének, de nem akarják megkockáztatni, hogy idős korára esetleg súlyos mentális problémái legyenek, vagy nagyobb méretű kutyát szeretnének, de nem akarják megkockáztatni, hogy akár 7-8 évesen egészségügyi problémái legyenek, javasoljuk, hogy a tíz-harminc kilogrammos mérettartományból válasszon magának kedvencet – tette hozzá Turcsán Borbála. – Eredményeink alapján ezek a kutyák maradnak a várható élettartamukhoz képest a leghosszabb ideig egészségesek.”
