Az ország nagy pártjai, a mezőgazdasági termelők, az ipar, a szakszervezetek és a környezetvédelmi csoportok között hónapokig tartó tárgyalások után került sor a megegyezésre a kibocsátási célokról.
A gazdáknak 2030-tól kezdve 1 tonna (szén-dioxid-egyenértékben kifejezett) metánra 300 korona (43 dollár; 34 font) adót kell fizetniük az állattartásból eredő, köztük a tehenek és a sertések kibocsátása után (szellentés, de a böfögéssel és a trágyával is rengeteg szennyező szénhidrogén távozik), ami 2035-re 750 koronára emelkedik. Jeppe Bruus adóügyi miniszter azt mondta, hogy mindent meg fognak tenni az éghajlati céljok eléréséért, miután széles többséget kaptak a parlamentben.
Mindent megtesznek a környezetvédelmi célok teljesítéséért
„Egy óriási, hatalmas feladat, amely most van folyamatban. Földjeink nagy részét a mezőgazdasági hasznosításból visszaalakítjuk erdőségekké, természeti területté, biztosítva, hogy visszahozzuk az életet a fjordjainkba” – mondta a miniszter.
A kormány, a mezőgazdaság és a környezetvédelmi szervezetek közötti megállapodás része a nitrogénszennyezés mérséklése is a partok és a fjordok helyreállítása érdekében. A nitrogénkibocsátást 2027-től évente 13 780 tonnával csökkentenék.
Összehangolt erőfeszítéseket tesznek majd az ország biológiai sokféleségének javítására is. 250 ezer hektárnyi új erdőt telepítenek, és 140 ezer hektárnyi, jelenleg művelés alatt álló tőzeglápot állítanak helyre természetes élőhelyként. A tőzeglápok olyan vizes élőhelyek, amelyek kiváló szén-dioxid-tárolóként működnek.
Dán modell: egységes kiállás
Egy dán parlamenti jelentés szerint Dánia mintegy 60%-át művelik jelenleg, és ezzel Banglades mellett a legnagyobb arányban megművelt földterülettel rendelkező ország. „A dán természet úgy fog megváltozni, amit a vizes élőhelyek 1864-es lecsapolása óta nem láttunk” – mondta Bruus.
Lars Aagaard, a dán éghajlat-, energia- és közműügyi miniszter a megállapodásról azt mondta, hogy az az ország tettrekészségét jelzi. Egyben a dán modellt is bemutatja – széles politikai többség a dán parlamentben, az adó által érintett ágazatok, valamint a környezetvédelmi érdekeltek bevonása a döntési folyamatba. Kifejtette, hogy ezekből „mindannyian profitálhatnánk, ha a világ többi része is segítené az ilyen együttműködéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben”.
Fotó: Pixabay
