A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát idén Marokkó fővárosában, Rabatban rendezik meg november 28. és december 3. között. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján.
Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé, köztük Magyarország. Egy adott lófajtát és annak tenyésztési hagyományait felkaroló előterjesztés első alkalommal került a listára. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel és az Egyezmény kölcsönös megértésének előmozdításával.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, büszkék lehetünk a lipicai fajtára, mely a világ egyik legrégebbi kultúr lófajtájaként, magával ragadó küllemével, intelligenciájával, munkakészségével, teljesítményével és ezúttal az UNESCO elismerésével is igazolja helyét a 21. század lovas életében. Magyarország a benyújtó országok között is kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel – tette hozzá a tárcavezető
Az ülésen Magyarországot Csonka-Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója, Horváth Gabriella, a rabati magyar nagykövetség első beosztott diplomatája, és Cseri Dávid az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója képviselte.
