Bulvár

Akkor veszélyes a nagyvad, ha már nem fél az embertől

Agrofórum Online

Az európai erdőkben egyre gyakrabban fordul elő, hogy emberek és nagyragadozók, például a medvék vagy farkasok között valamilyen – mindkét fél számára veszélyes – konfliktus alakul ki.

Ezek a problémák különösen gyakoriak olyan területeken, ahol a medvék hozzászoktak az ember közelségéhez, és elveszítik természetes félénkségüket. Emiatt az emberek és a medvék közötti interakciók egyre gyakoribbá és potenciálisan veszélyesebbé válnak.

Az olasz példa medvével

Körülbelül két évtizeddel ezelőtt Trentinóban elindult egy barnamedve-betelepítési projekt: egy majdnem kihalt populáció újjáélesztését célozták meg. Tíz medvét telepítettek be Szlovéniából, köztük a Jurka nevű nőstényt, amely később több kölyöknek adott életet. Ezek a medvék, köztük Bruno, akit később Bajorországban megöltek, és Gaia, aki halálosan megsebesített egy kocogót, túlságosan hozzászoktak az emberek jelenlétéhez, és az ösztönös félelem elvesztésével kifejezetten veszélyessé váltak.

A hibát persze ebben az esetben sem a medvék követték el, hanem az emberek. Rendszeresen etették az állatokat, és ezzel akaratlanul is arra ösztönözték őket, hogy hozzászokjanak az ember közelségéhez. Ezt a viselkedést Jurka a bocsainak is megtanította, ami tovább súlyosbította a problémát. A medvét később befogták és egy medveparkba szállították, de az utódok tanult viselkedése megmaradt.

Hollandiában farkas támadt egy kislányra

Ez a probléma nem korlátozódik Olaszországra. Hollandia is hasonló kihívásokkal néz szembe a farkasok esetében. A hatóságok például óva intenek attól, hogy kisgyerekekkel látogassanak bizonyos erdőkbe, miután egy farkas megharapott egy kislányt. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a farkasok természetes félénksége az emberekkel szemben csökken, aminek az oka a fenyegetettségérzés hiánya.

A probléma abban gyökerezik, ahogyan a társadalom a vadon élő állatokkal bánik. A média és a szórakoztatóipar által a természetről alkotott romantikus elképzelések miatt sokan nem ismerik fel a lehetséges veszélyeket. A vadon élő állatok etetése és a hozzájuk való közeledés vágya gyakran okozza az állatok viselkedésének megváltozását, ami végül konfliktusokhoz vezet.

Ha mégis előfordulnak incidensek, gyakran a kilövés jelenti a végső megoldást, ami az állatvédők ellenállásába ütközhet. Ők azzal érvelnek, hogy az állatok „ártatlanok”, és nem szabad őket „büntetni” – valóban ártatlanok, éppen csak életveszélyesek.

Magyarországon is mindkét nagyragadozótól – medvékről és farkasokról – egyre többet hallunk. Ám számuk egyelőre olyan alacsony, hogy nem jelentenek valódi veszélyt és nem is kerülnek emberek közelébe. A nemrég terjedő videó a Nógrádban a bocsaival kószáló anyamedvéről hamisnak bizonyult, a felvétel Erdélyben készülhetett.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hatszáz bála gyulladt ki

2024. október 23. 12:10

A károsult gazda a bérelt réteken lekaszált szénát a tél folyamán 70 lovának etetésére akarta felhasználni.

16 millió forintnyi GPS-rendszert loptak el traktorokból

2024. október 17. 11:10

Az eltulajdonított GPS-rendszerek értéke mintegy 40 ezer euró, azaz hozzávetőleg 16 millió forint volt, jelentős anyagi kár keletkezett.

Állami támogatásért manipuláltak csapadékmérőket Coloradóban

2024. szeptember 29. 16:10

Az egyesült államokbeli Dél-Coloradóban két gazdálkodó a csapadékmérők illegális manipulálásával, tehát csalással jutott állami támogatáshoz.

Elképesztő: kibertámadás miatt pusztult el egy tehén és a borja

2024. szeptember 26. 13:10

A hackerek támadásai a számítógépes rendszerek ellen a mezőgazdaságban is súlyos problémákat okoznak. A megelőzés mindenki érdeke.

Meddig tart a tél? Jósol a medve, a mormota és a hód

2024. február 7. 07:10

A medve meteorológusi képességéről, pontosabban a neki tulajdonított ilyen jellegű tevékenységéről, ugye, hallottunk már? És a napfényt jósló denevérekről? Vagy a szélsebesen érkező fagyokról jövendölő hódokról? Bevallom, hogy én egészen a közelmúltig nem.

Gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz

2021. április 20. 08:43

A Nagyragadozók Magyarországon című sorozat kötetei gyakorlati útmutatót adnak a nagyragadozók terepi nyomainak felismeréséhez és vizsgálatához, valamint segítséget nyújtanak a nagyragadozók okozta károk felismeréséhez és megelőzéséhez.

Magyarországi vadászra támadt a medve egy hajtáson

2019. január 7. 11:06

A vállán sebesítette meg a medve azt a magyarországi vadászt, aki vasárnap vett részt a Szalon Vadásztársulat Gagy mentén rendezett hajtóvadászatán.

Lássuk a medvét! – Ez történik a ragadozóval, amikor kijön a barlangjából

2022. február 2. 16:41

Ismert népi időjóslás szerint, ha a medve február 2-án, gyertyaszentelő napján előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik téli álmát folytatni, mi pedig hosszú télre számíthatunk. Ellenben, ha kijön és felhők takarják a napot, úgy kint is marad, mert azt jelzi, hogy lassan vége a nagy hidegnek. Az Erdélyből származó hiedelemről nem, de a nagyméretű emlősállatról annál többet kérdeztük Dr. Heltai Miklóst, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjét.