Az, hogy „fenntartásaim vannak” a rágcsálókkal, különösen a patkányokkal szemben, az erősen visszafogott leírása érzéseimnek. Ráadásul ez az érzés a rágcsáló méretével arányosan növekszik. Legalábbis eddig így volt.
A pozitív változás, amely bekövetkezett, egyedül a gambiai erszényes patkánynak tulajdonítható, ugyanis ezek a megtermett rágcsálók aktívan részt vesznek a taposóaknák, de még tbc elleni küzdelemben is.
Az, hogy a gambiai tasakos patkányok mire is képesek, azt az APOPO belga szervezet térképezte fel, majd erre alapozva hozta létre HeroRat programját. Mint arról a közelmúltban a National Geographic is beszámolt, a szervezet kezdeti célja az volt, hogy kifejlesszenek egy olyan eljárást, amely a patkányok érzékszerveit segítségül hívva képes betegségeket felismerni, illetve taposóaknákat felkutatni.
Az Afrikában őshonos patkányra a hosszú élettartalma miatt esett a választás, na meg amiatt is, mert a kontinens országainak jelentős része sok mindenben szűkölködik, de jó néhány közülük, az évtizedes harcok, háborúk miatt, taposóaknákban nem.
Az APOPO 1997-ben indította el a projektet. Felvette a kapcsolatot a tanzániai Sokoine Mezőgazdasági Egyetemmel, megrendelte a gambiai patkánycsapat alapítópárjait. Mielőtt azonban tovább haladnánk a történetben, az eredmények ismertetésében, időzzünk egy kicsit főszereplőinknél, hiszen elképzelhető, hogy nem csak én tudok roppant keveset ezekről a szimatoló hősökről.
Az igazi hős(ök)
Közép-Afrikában élnek, nem csak a száraz területeken, hanem az erdőkben is, ahol mérsékelt éghajlat uralkodik. A rágcsálók általában lyukakban, fák üregeiben, sziklahasadékokban és más félreeső helyeken találnak maguknak megfelelő rejtekhelyet, kerülik a nyílt tereket.
Egy kifejlett gambiai patkány testhossza elérheti a 90 cm-t, a farkát is beleértve, amely körülbelül 40-45 cm, a súlya akár 1,5 kg is lehet.
A szőrzete durva, barna vagy szürke árnyalatú, míg a has mindig világosabb, mint a hát. A fülek nagyok, nyitottak, ovális alakúak. Éjszakai életmódot folytatnak, így látásuk meglehetősen gyenge, de ezt bőven ellensúlyozza a kiváló hallásuk és éles szaglásuk.
Ezek a képességek, illetve az aknakereső kutyáknál könnyebb testsúlyuk teszik őket optimálissá erre a veszélyes feladatra arra, hogy a belga szervezet „hőspatkányokká” képezhesse őket. Az állatokat egyébként egyre gyakrabban házi kedvencekként is tartják, mivel nyugodtak, jól szocializálhatóak, értelmesek.
Tenyésztés, tanítás
A tenyészpárokat, megfelelően a gyakorlatnak, azokból az egyedekből állítják össze, amelyek már bizonyítottak a feladatok során. A párok körülbelül öt hétig közös kennelben vannak, majd csak a nőstény marad ott, a kölykök védelme érdekében van erre szükség.
Az alom állhat egy, de akár öt kölyökből is, amelyek három hétig anyjukkal élnek, ezt követően veszi kezdetét az oktatás. Négy-öt hetesen a kölykök szocializálása elkezdődik, az APOPO kiképzői kezdetben ölben hordozzák őket, megismertetik velük a környezetüket.
A céljuk, hogy elvárásoknak megfelelően megszokják az ingereket, a tárgyi és személyi feltételeket. A tesztek elvégzését követően a patkányok elkezdhetik az alapképzést. A jutalom lesz a motivációjuk a célszag felkutatásában.
A kiképzés során elsőként azzal a szaggal ismertetik meg őket, amelyet fel kell ismerniük, ennek intenzitása a képzés során fokozatosan csökken, majd az oktatók szélesítik a tanpályát, így a környezetben megtalálható egyéb illatok is megjelennek. Ha ezek különválasztására is képesek, akkor kezdődhet az éles bevetés.
Ha aknát találnak, akkor megkaparják fölötte a föld felszínét, így figyelmeztetik az ember kollegákat.
Az aknát aztán tűzszerészek távolítják el és semmisítik meg. Az APOPO afrikai óriáspatkányai általában nyolc évig élnek (mintegy négyszer tovább mint európai rokonaik), a kilenc hónapos kiképzés után akár öt évig is kutathatnak az aknák vagy a tbc-s betegek után.
Igen, tuberkulózis után is
2003-ban az aknakeresés mellett egy új területen, a tuberkulózis kimutatásában próbálták ki a szervezet szakemberei a patkányok képességeit és itt sem kellet csalódniuk. Napjainkban Magyarországon a vezető halálokok között nem szerepel a tbc.
Nem mindig volt ez így, sokan nem tudják, hiszen feledésbe merült, de a 19. század végétől a második világháború végéig terjedő időszakban, az akkori Magyarország területén a szegénység, a demográfiai mozgások, a nyers tej fogyasztása és a háborúk következtében olyan gyakori volt a tuberkulózis, hogy népbetegségnek számított, erre utal az elnevezés, a Morbus hungaricus is.
A javuló lakhatási körülményeknek, a rendszeres tüdőszűrésnek, a BCG védőoltásnak köszönhetően sikerült ezt a betegséget visszaszorítani az 1980-as évekre Magyarországon. A világ számos országában azonban a tbc továbbra is jelen van és fertőz.
2022-ben 10,6 millió új ember betegedett meg tbc-ben, 3,1 millióan maradtak diagnosztizálatlanul, és 1,3 millióan haltak bele.
Ezért óriási áttörés az, hogy a belga szervezet szakemberei a patkányokat megtanítottak arra, hogy „kiszagolják” a tuberkulózist a beteg köpetéből. A tanítás pozitív megerősítéssel történt: ha a patkány sikerrel járt, jelzett, akkor jutalmul banánt kapott.
A kezdeti szakaszban öt vizsgálóhelyén 10 523 személy köpetéből készített kenetet vizsgáltak meg mikroszkóppal , ezek 13,3 százalékában mutattak ki tbc-t. Ugyanezeket a köpeteket a patkányokkal megszagoltatva további 620 pozitív esetet találtak, amelyekben később mikroszkóposan is igazolták a Mycobacterium tuberculosist.
Vagyis a rágcsálók 44 százalékkal nagyobb arányban ismerték fel azt, mint a laboratóriumi teszt. Nem meglepő, hogy ezt követően az APOPO tovább bővítette a hősök létszámát, és 2019-re több mint 250 ezer beteget teszteltek le a 2007-es indulás óta.
Beautiful friendship
Visszatérve az aknakereséshez, jelenleg 60 országot szennyeznek rejtett taposóaknák és más robbanóanyag-maradványok, amelyek tragikus baleseteket okoznak, és emellett akadályozzák a helyi közösségek számára a mezőgazdasági munkálatok elvégzését, amely létszükséglet lenne.
Az APOPO és az afrikai együttműködés sikerének fokmérője az, hogy hogy a tenyésztő- és oktatóállomás már jó néhány éve Tanzániába költözött. Napjainkban Afrikán kívül is dolgoznak a HeroRatek, a szervezet összeségben nyolc országban van jelen.
Ez év telén például Azerbajdzsánban, több mint 850 000 négyzetméternyi terület felmérésére és megtisztítására összpontosítanak. Mindemellett a szervezet folyamatosan vizsgálja azokat a területeket, ahol az óriás rágcsálók intelligenciája és szaglása sikert érhet el. Többek között kutatások folynak veszélyeztetett vadon élő állatok kereskedelme elleni küzdelemmel kapcsolatosan is.
