Az agávét leginkább a tequilagyártás alapanyagaként ismerhetjük, amely extrém száraz környezetben is kiválóan képes a vízmegtartásra.
Egy új tanulmányban a kutatók terahertzes spektroszkópiát és képalkotást alkalmaztak, hogy betekintést nyerjenek abba, hogyan tárolják és kezelik a vizet a pozsgások a száraz körülmények átvészelése céljából.
Annak megértése, hogy a növények hogyan alkalmazkodnak a vízhiányos körülményekhez, jobb gazdálkodási gyakorlatok kialakításához vezethet, és felhasználható olyan növények nemesítéséhez, amelyek kevesebb vizet igényelnek
– mondta Monica Ortiz-Martinez, a mexikói Centro de Investigaciones en Optica (CIO) munkatársa.
Ez alacsonyabb vízfogyasztás mellett magasabb terméshozamokat eredményezhet. Ami a gazdák, az élelmiszertermelés és a globális élelmezésbiztonság javát szolgálná
– tette hozzá a szakértő.
A növényi szövetek hidratáltsági szintjének mérésére a kutatók terahertzes spektroszkópiát alkalmaztak a növény belsejében lévő víz feltérképezésére és annak tanulmányozására, hogy a fruktánmolekulák vízmegtartó képességét vizsgálták.
Az agavéban található fruktánok vízmegkötő tulajdonságaikkal kapcsolatos eredmények felhasználhatók olyan új élelmiszer-összetevők fejlesztéséhez, amelyek javítják a nedvességmegőrzést, az állagot, valamint az eltarthatóságot. Különösen a szárított vagy feldolgozott élelmiszerek esetében.
A kutatók a terahertzes spektroszkópia és képalkotás használatának kiterjesztését tervezik a növényfajok szélesebb körének szárazsággal szembeni ellenálló képességének tanulmányozására. A jövőbeni vizsgálatok tárgya, hogy a különböző növények hogyan kezelik a vizet mind szöveti, mind molekuláris szinten. Különösen a globális élelmezésbiztonság szempontjából alapvető fontosságú növények esetében.
(Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2025/03/250305134931.htm)
Képek: Pixabay
