A cickafark (Achillea) egy szívós évelő növény, amely Európában, Ázsiában és Amerikában egyaránt megtalálható.
Vannak fehér, sárga, piros és rózsaszínű változatai. Breck 1851-ben megjelent The Flower Garden (A virágoskert) című könyve szerint a rózsaszín változat az Egyesült Államokban őshonos. Alapvetően a növény a sebgyógyító ereje miatt volt ismert, de a piros cickafarkot hólyaggyulladás és fekélyek esetén is előszeretettel használták.
Az Achillea egy igen régóta alig változó növény. Virágporát a neandervölgyi emberek temetkezési helyén is megtalálták, ami azt jelenti, hogy ők már legalább 60 000 éve is használták ezt a gyógynövényt.
Az amerikai őslakos indiánok (és itt legalább 46 különböző törzsről beszélünk) számára ez a növény az egyik legalapvetőbb természetes gyógyszernek számított. Az indiánok a cickafarkot zúzódásokra és rándulásokra, bélpanaszokra, véres vizelettel járó húgyúti problémákra, fog-, fül- és fejfájásra, égési sérülésekre, torokfájásra, emésztési zavarokra és számos más betegségre használták.
A sékerek (egy 18. században élő millenarista, resztoránus szekta) szintén fontos gyógynövénynek tartották az Achilleát. Összehúzó, tisztító, vizelethajtó, illatosító és élénkítő szerként használták. Szövetfestéshez is szívesen felhasználták a növényt. A sárga virágok élénk színűvé varázsolták a szöveteket, a növény többi részével kombinálva pedig zöldes színt eredményeztek. A sékerek arra is rájöttek, hogy a növény jól szárítható, és díszítésre is használható.
A növényhez fűződő egyik bizarrabb legenda szerint a cickafarkot pamutanyagba varrták, majd a szövetet egy párna alá tették. Az elalvó ember így az igaz szerelméről álmodhatott. Ha azonban az alvó az igaz szerelme helyett káposztával álmodott, akkor valami szörnyű balszerencse várt rá – legalábbis a babona szerint.
Az Achilleát egyszerűen lehet magról termeszteni. Napfényt igényel, de sokféle talajban képes fejlődni. Tavasszal kell elvetni, miután elmúlt a fagyveszély. A magokat 1-2 cm mélyre kell vetni. A csírázásnak két héten belül meg kell történnie. A növények között legalább 60 cm távolságot kell hagyni. Az Achillea 60-75 centiméter magasra nő. A virágzás kora nyáron kezdődik és egészen őszig tart.
