A levágott gallyakból és ágakból összeállított holtfa-sövény ideális búvóhelyet biztosít a körülöttünk élő állatoknak, a lebontó szervezetektől a hasznos rovarokon át a kisemlősökig.
Ha nagy a kertünk, akkor akár egy év alatt jelentős mennyiségű ág és gally gyűlik össze, amelyet kár lenne szerves hulladékként elvitetni. Az úgynevezett holt fa ugyanis értékes anyag, amelyet a legjobb, ha a kertben hagyunk, és segítünk visszavezetni a természetes körforgásba. Egy kevésbé feltűnő helyen felhalmozva nem is érezzük zavarónak a látványát, és az állatok is bátrabban beleköltöznek.
A holtfa-sövény eredete az egykor a mezőgazdaságban elterjedt mezei sövényekig nyúlik vissza. A gazdák a legelők és a szántóföldek határán határjelzőként halmozták fel a kivágott faanyagot.
A holt fából épített sövény előnyei
- Élőhely számos állat számára, lehetővé téve a hasznos rovarok megtelepedését a kertben.
- A nyesedék a kertben marad, ami az újrahasznosítás legkörnyezetbarátabb módja.
- Kerítéspótlóként, valamint árnyékolóként és szélfogóként szolgálhat.
- Alacsony karbantartási igényű és költségkímélő.
Hogyan készítsünk holtfa-sövényt?
Helyigény: A sövény eredetileg akár több méter széles volt, de a hossza, magassága és szélessége a kert adottságaihoz igazítható. A kertben a sövénynek legalább 0,5-1,0 m mélynek és 1,0-1,5 m magasnak kell lennie. A hossza tetszőleges, és a kert méretétől függ, de a 4 méter lenne az ideális.
Az első lépések: A sövényhez két sor erős ágat vagy faoszlopot ássunk a földbe. Az egyes oszlopok közötti távolság 1-2 méter.
Anyag: A faoszlopok közé különböző vastagságú ágakat és gallyakat halmozunk. Fontos, hogy a vastagabb ágakat keverjük a vékonyabb gallyakkal úgy, hogy közöttük rések alakuljanak ki, ami átengedi a fényt, és helyet biztosít az állatoknak. Az „érő” sövény lassan összeesik, de ezt a kertben levágott ágakkal pótolni tudjuk.
Mi kerülhet a sövénybe?
Az olyan keményfák, mint a bükk, a tölgy, a galagonya, a feketefenyő, a mezei juhar és az akác, ideálisak a holtfa-sövénybe, mivel lassan bomlanak le. Ezeket nyugodtan vegyíthetjük puhafák hajtásaival. A szeder hajtásaira viszont figyelni kell, mert könnyen terjednek, ahogy a csalán is tud kellemetlenséget okozni.
Hogyan válik zölddé a holtfa-sövény?
A szél, az időjárás és a madarak a környékről odahordják a vadon élő növények magjait, amelyek kihajthatnak a sövényben, egyre zöldebbé és sűrűbbé téve azt. De néhány méterenként ültethetünk is cserjéket. A frissen épített sövény ugyan (még) nem megszokott látvány, viszont idővel természetes hatásúvá, zölddé és főleg életben gazdaggá válik.
Milyen állatoknak biztosítunk menedéket?
Egy holtfa-sövényben rengeteg madárfaj talál búvó- és költőhelyet. Beköltözhetnek hasznos lebontó szervezetek és beporzók; békák, varangyok, gyíkok; de akár sünök és denevérek is, amelyek mind hozzájárulnak egy diverz, fajgazdag és ennek következtében stabil ökoszisztémájú kert kialakításához.
Hasonló célokat tölt be a természetvédelmi farakás, amiről a Magyar Madártani Egyesület oldalán ír Orbán Zoltán.
