Életmód, gasztronómia

Mítosz vagy tudomány: a méhpempő valóban teljesítményfokozó?

Agrofórum Online

A méhpempő, vagyis a dolgozó méhek garatmirigy-váladéka a méhkirálynő kizárólagos tápláléka. Gazdag fehérjékben, vitaminokban, enzimekben és bioaktív vegyületekben, ezért az emberi táplálkozásban is régóta használják vitalizáló szerként.

A modern kutatások célja annak feltárása, hogy a méhpempő valóban képes-e fokozni a teljesítményt vagy az immunműködést, illetve hogy ezek az állítások mennyire megalapozottak.

Biológiailag aktív komponensek

A méhpempő egyik legfontosabb összetevője a 10-hidroxi-2-decénsav (10-HDA), amely antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású zsírsav. Emellett az ún. fő méhpempőfehérjék (Major Royal Jelly Proteinek, MRJP-k) antimikrobiális aktivitásáról és immunrendszert szabályozó szerepéről is több tanulmány beszámolt.

Egy 2025-ös MDPI-összefoglaló szerint ezek az anyagok sejtszinten valóban befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, de humán kísérletekben a hatás mérsékeltnek bizonyult.

Immunerősítés vagy immunmoduláció?

Laboratóriumi vizsgálatokban a méhpempő csökkentette a gyulladásos citokinek, például az IL-6 termelését, ami az immunrendszer túlzott aktivitásának gátlását jelezte. Állatkísérletekben ugyanakkor fokozott ellenállóképességet figyeltek meg bizonyos fertőzésekkel szemben.

Egy 2013-as tanulmány szerint a méhpempő dózisfüggően akár ellentétes hatásokat is kiválthat: kis adagban serkentheti, nagyobb mennyiségben viszont gátolhatja az immunválaszt. A tudomány ezért inkább immunmoduláló, mintsem klasszikus immunerősítő hatásról beszél.

Teljesítményfokozó hatás – ígéretes, de korlátozott

A méhpempő rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az edzés utáni regenerációhoz, mivel mérsékelheti az oxidatív stresszt és a gyulladásos folyamatokat. A kutatások többsége azonban kis mintaszámú és rövid időtartamú volt, így a hatás mértéke nem tekinthető bizonyítottnak. Egyes vizsgálatok enyhe állóképesség-javulást mutattak, de a bizonyítékok alapján a méhpempő jelenleg inkább kiegészítőként, semmint igazolt teljesítményfokozóként értékelhető.

Fogyasztási kockázatok és minőségi különbségek

A méhpempő természetes eredetű, de allergiás reakciókat válthat ki, különösen pollenérzékenyeknél. A termékek 10-HDA-tartalma a feldolgozás és tárolás során gyorsan csökkenhet, ami a hatékonyságot is befolyásolja. A tudományos eredmények értékelésénél ezért kulcsfontosságú a standardizált, ellenőrzött készítmények használata.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ezért rossz ötlet desztillált vízzel locsolni a szobanövényeinket

2025. december 15. 09:10

Esővíz, szűrt víz vagy desztillált víz? Melyik a legideálisabb a bent tárolt növényeink öntözésére? A válasz váratlan és meglepő.

Kiderült, miből készítik a növényi alapú mézet, óriási a felháborodás

2025. december 13. 16:10

Húspótlók, tojáspótlók és más efféle élelmiszerek már az európai piacokon is találhatók, a mézpótló viszont sokaknál keltett megütközést.

Napi 1000 liter vizet teremtettek a semmiből, valóságos csoda történt

2025. december 12. 09:10

2,2 milliárd ember nem jut megfelelő, egészséges ivóvízhez a Földön. Nekik is megoldást jelenthet egy új, amerikai-izraeli találmány, amely zéró energiabefektetéssel működik. Valódi csoda!

Szénsavas vízzel öntözve sokat ártok a szobanövényeknek? A válasz meglepő lesz

2025. december 10. 16:10

A kissé állott, szobahőmérsékletű esővíz talán a legjobb a szobanövények öntözéséhez, ám ez nem mindenki számára elérhető. Ilyenkor jönnek elő a különleges alternatívák.