Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.
Számos olyan lakóépület van Magyarországon, ahol a csapadékvíz elvezetése az ingatlan műszaki adottságai miatt nem oldható meg telken belül. Ilyenkor nem marad más lehetőség, mint az utcai járda „elárasztása”, ami természetesen nem megfelelő, sőt veszélyes eljárás.
„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki”
– panaszolta egy dunakeszi lakos is, és nem véletlenül, ugyanis a település korábban gyakori szereplője volt a villámárvizekről és az azok által okozott károkról szóló híradásoknak. A Pest vármegyei város sokat lépett előre ezen a téren az utóbbi időben, folyamatosan bővíti csapadékvíz-elvezető rendszerét, illetve árkokat és szikkasztókat alakítanak ki a probléma megelőzésére.
Pedig a csapadékvíz elvezetésére vonatkozó szabályozás teljesen egyértelmű. Ahol lehetőség van rá, ott útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába, telekvégi patakba vagy más befogadóba kell elvezetni az ereszcsatornában felfogott vizet. Ha azonban ez nem kivitelezhető, akkor sokan a könnyebb megoldást választják, egyszerűen rávezetik a vizet az utcai járdára, ami közterület, ezért ha lefagy, az fokozott balesetveszélyt jelent az ott közlekedő gyalogosok, kerékpárosok számára.
A 280/2024. (IX. 30.) kormányrendelet kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét, illetve a túlfolyó vizet csak szabályozottan irányíthatjuk tovább. Nem okozhat kárt a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen, márpedig a járdára rávezetve ez az elvárás nem teljesül. Kevesen tudják, hogy a csapadékvíz nem vezethető a szennyvízcsatornába sem, még ha ez gyakran kézenfekvő megoldás is lenne. A nagy mennyiségű esővíz ugyanis hígítja a tisztítótelepeken a szennyvizet, ezáltal csökkenti a biológiai tisztítás hatékonyságát, vagyis indokolatlanul növeli a kezelési költségeket.
Általában minden önkormányzatnak van saját rendelete a csapadékvíz szabályos elvezetéséről, ám ennek betartását már nem feltétlenül ellenőrzik szigorúan. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kerítésen túl végződő esőcsatorna szabálytalannak számít, és természetesen szigorúan tilos a szomszédos magáningatlanra is átvezetni az esővizet. A renitenseknek járó bírság több tízezer forintos tétel, míg a szennyvízcsatornát illegálisan használókra már százezres nagyságrendű pénzbüntetést is kiróhatnak.
Jó megoldás lehet az esővízgyűjtő tartály telepítése:
