Léteznek pelletet, hasábfát vagy faaprítékot elégető, tehát hővé alakító kazánok, amelyek ráadásul a jelenlegi elvárásoknak is mindenben megfelelnek. Azonban ezek tényleg réspiac számára készülnek, általában nem jelentik a legkedvezőbb megoldást az épületek fűtéséhez.
A fafűtési rendszerek, különösen a faaprítékkal működők több okból is érdekesek lehetnek a gazdálkodók számára: a faapríték sok esetben ingyen rendelkezésre áll és könnyen hozzáférhető. Akiknek a fa mint olcsó alternatíva megadatik, azoknak valószínűleg a feldolgozáshoz szükséges gépek is rendelkezésre állnak. Azt viszont nekik is mérlegelniük kell, a fafűtési módok közül az ő igényeiket és lehetőségeiket melyik elégíti ki a legjobban.
Ugyanakkor a környezetvédelmi szabályozásokat a fafűtés esetében is be kell tartani. 2020 óta új szabályozás lépett érvénybe: a zárt égésterű berendezések hatásfoka nem lehet 65% alatti, pellettel működő berendezéseknél pedig 79% alatti. A nyílt égéstér hatásfokának 2022-től pedig el kell érnie a 30%-ot. A szállópor-kibocsátást is szabályozzák, így gyakorlatilag csak az ökotűzterű berendezések engedélyeztethetők.
A fafűtési rendszerek típusai
Mindegy, hogy faapríték, pellet vagy hasábfa, minden fát használó rendszer ugyanazon az elven működik. A kazánban a víz felmelegszik, bekerül a fűtőkörbe, és felmelegíti a radiátorokat vagy a padlófűtést. Minden fafűtési rendszerhez szükség van egy puffertartályra, amely a hőt több száz vagy ezer liter vízben tárolja. A puffertartály mérete a fűtési rendszer típusától és teljesítményétől függ.
A leggyakoribb megoldás a vegyestüzelésű kazán a fatüzelésű kazánok között kedvező ára és széleskörű felhasználhatósága miatt. Hatékonyságuk azonban kisebb, és több foglalkozást igényelnek.
A faelgázosító kazán rendkívül hatékony, ami a két égéstérnek köszönhető. Az elsőben a hagyományos égési folyamat megy végbe. Ilyenkor a fa elégésekor füst keletkezik, ami hidrogént, szén-dioxidot, szén-monoxidot, szénhidrogéneket is tartalmaz.
Ezek a gázok hagyományos fatüzelés esetén a füsttel együtt távoznak a kéményen keresztül. A faelgázosító kazán esetében azonban a második égéstérben a gázhoz szabályozott módon levegőt adagolnak, így a benne található nagy mennyiségű szén-monoxid magas hőmérsékleten ég el, további hőenergiát termelve. A fából kinyert energia lényegesen jobban hasznosul, a magas (1200-1500 °C) hőmérsékletnek köszönhetően nagyon kevés hamu, salak keletkezik.
A faelgázosító kazán ennek megfelelően környezetkímélőbb, viszont sokkal érzékenyebb a faanyag minőségére, és drágább is.
A pellet rendkívül jól és magas hatásfokkal ég. A pelletkazán lehet automata (napi töltéssel) és félautomata (akár hetekig nem kell hozzányúlni) megoldású. Hátulütője, hogy elég drága, és ezekben a kazánokban általában csak pelletet lehet elégetni.
A faaprítékkazánok legnagyobb előnye, hogy széles körben használhatók és kényelmes megoldást jelentenek, hiszen már automatikus vezérléssel működnek, s így még az adagolással sem kell a tulajdonosuknak foglalkoznia.
A faaprítékkal való fűtés előnyei és hátrányai
A faapríték-fűtési rendszerek legnagyobb előnye az olcsó tüzelőanyag, tehát annak ajánlott, akinek a faapríték rendelkezésére áll. Maga a rendszer viszont lényegesen drágább, mint egy pellet- vagy fakazán, és több munkát igényel, mint egy pelletkazán. A rendszer csak egy bizonyos mérettől kezdve térül meg. Az 50-70 kW teljesítményű rendszerek gyakran csak kicsivel kerülnek többe, mint a 30-40 kW-osok, ezért a telepítés előtt érdemes szakértő véleményét kikérni.
A pellettel ellentétben a faapríték nem szabványosított; a tüzelőanyag minősége nagymértékben változik. A fűtőértéke is mindig alacsonyabb, mint a pelleté. Meg kell várni, míg kiszárad, eközben azonban a biomasszát lebontó mikroorganizmusok hatására havonta 0,4-5,5% szárazanyag is elvész.
A faapríték eredetétől függ a hamutartalom (kemény- vagy puhafa, az apríték víztartalma, szennyezettsége), a magas hamutartalom pedig problémákat okozhat. A rendszer technológiáját a tüzelőanyag minőségéhez kell igazítani; a kisebb rendszerek zavartalan működéséhez jobb minőségű faaprítékra van szükség. Csak a nagyon nagy rendszerek képesek a gyenge minőségű, sok hamut tartalmazó és magas víztartalmú anyagot is elégetni.
Fotó: Pixabay