Világszerte az emberek 32 százaléka kertészkedik, és nagy részük, 30 százalékuk kertjük bővítésében gondolkodik. Nem köztudott, de a legkisebb balkonládák is fontos eszközei a klímaváltozás elleni harcnak.
Már a kisebb kertek is lényegesen hozzájárulnak az oxigénszint növekedéséhez, a madarak, beporzók és más hasznos élőlények védelméhez. Nem utolsósorban pedig csökkentik a városi hősziget hatást, valamint a hőhullámok egyre magasabbra rúgó hőmérsékletét. Ezért minden egyes kertészkedő ember aktívan tesz a globális felmelegedés ellen.
A GFK felmérése szerint világszerte az emberek 32%-a kertészkedik és 30%-a kertje bővítésén gondolkodik. Ausztráliában a legmagasabb, 45% a napi vagy heti kertészkedés aránya az összes mért ország közül. Kína 36%-kal a második helyen áll, ezt követi Mexikó, az Egyesült Államok és Németország, ezekben az országokban az emberek több mint egyharmada kertészkedik rendszeresen.
A kertek csillapítják a globális felmelegedés hatásait
Míg a 19. században az emberiség kevesebb mint 1%-a élt nagyvárosokban, egyes becslések szerint 2050-re közel 70%-a fog városokban élni. Az élettér egyre csökken, az épületek száma, a beépített területek nagysága pedig folyamatosan növekszik.
A kertek és a legkisebb zöldterületek, balkonládák is rendkívül hasznosak a globális felmelegedés hatásainak kivédésében. A városokban is segítenek az esővíz kezelésében, illetve pozitív hatással vannak a mikroklímára, a zaj- és porcsökkentésre, valamint a levegő minőségére.
Ráadásul a biodiverz kiskertek olyan mértékben borítottak növényekkel, hogy képesek elnyelni a csapadékvíz akár 70%-át is, ezzel megelőzhetik a talajszennyezést és elősegíthetik az esővíz megfelelő lejutását a gyökérzónába. A leglényegesebb ökoszolgáltatásuk, hogy védelmet nyújtanak a beporzóknak és más hasznos élőlényeknek, támogatják a biodiverzitást.
Milyen növényeket érdemes választani?
Az Európai Éghajlati Paktum nagykövetein keresztül törekszik többek között az ezzel kapcsolatos szemléletformálásra is, mert az egyéni cselekvések, a saját zöld környezet tudatos, kíméletes kialakítása nagyon sokat jelent a globális felmelegedés hatásainak mérséklésében.
„Az egészséges kert egészséges kerttulajdonost is jelent, valamint a környezetet is kíméli, ezért érdemes megfelelő odafigyeléssel kezelni. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a környezetbarát kert kialakítása során érdemes olyan növényeket választani, amelyek helyi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodnak és kevés gondozást igényelnek” – emeli ki Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka ökoszisztéma-kutató, a madarak és emberek közötti együttműködési rendszerek szakértője, aki egyben az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.
Tippek a környezetbarát kert kialakításához a szakértőtől
- Őshonos növények telepítése: Az őshonos növények jobban alkalmazkodnak a helyi körülményekhez és támogatják a helyi élővilágot.
- Változatos növények ültetése: A különböző típusú növények különböző típusú beporzókat és ragadozó rovarokat vonzanak, ami elősegíti a kert ökológiai egyensúlyát.
- Vízforrás biztosítása: Kis tavak, madáritatók és vízgyűjtők telepítése segíti az állatok vízellátását és javítja a kert mikroklímáját.
- Komposztálás: A kerti hulladék komposztálása természetes módon javítja a talaj minőségét és csökkenti a hulladék mennyiségét.
- Vegyszermentes kertészkedés: Kerüljük a vegyszerek használatát, amelyek károsíthatják a hasznos rovarokat és a talaj egészségét.
- Növénytársítások alkalmazása: Fontos figyelni arra, hogy mely növények kerülnek egymás mellé. A növénytársítások segíthetnek a növények jobb fejlődésében és a kártevők elleni védekezésben.
A környezetbarát kertek kialakítása hozzájárul a fenntartható életmódhoz és a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Az ökológiai szolgáltatások maximális kihasználása révén a kertek nemcsak szebbé és élhetőbbé válnak, hanem aktívan hozzájárulnak a globális ökológiai egyensúly megőrzéséhez.
Az Európai Éghajlati Paktumról
Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított paktum azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.
Fotó: Pixabay