A szalmonellabaktérium attól válik igazán veszélyessé, hogy azok az ételek, amelyek szalmonellával fertőzöttek, általában rendben lévőnek, fogyaszthatónak tűnnek.
Nincs rajtuk penész, elszíneződés, nem változik meg az ízük vagy az illatuk, ezért általában az emberek nem is gyanítják, hogy gond van velük. Éppen ezért kiemelten fontos tudnunk, hogyan előzhető meg a fertőzés.
Dióhéjban a szalmonellafertőzésről:
- A szalmonella olyan baktérium, amely komoly megbetegedést okoz.
- Számos élelmiszerben megtalálható, többek között a csirkehúsban, a marha- és sertéshúsban, a tojásban, a gyümölcsökben, a zöldségekben, sőt a készételekben is.
- Néhány ember hajlamosabb arra, hogy megfertőződjön és súlyos tüneteket mutasson, míg mások könnyebben kigyógyulnak a fertőzésből.
- A fertőzés megelőzésére számos mód kínálkozik, a külön kezelés, a főzés és a hűtés főbb irányelveinek betartásával.
Milyen gyakori a fertőzés?
A szalmonellafertőzés sokkal több embernél jelentkezik, mint gondolnánk, a legtöbben mégsem mennek orvoshoz, ehelyett megpróbálják otthon, házi módszerekkel kikúrálni magukat. Becslések szerint a szalmonella évente több mint 1 millió megbetegedést okoz az Egyesült Államokban.
Milyen ételek okozhatnak szalmonellafertőzést?
Sokféle élelmiszert felsorolhatnánk, beleértve a csirke- és pulykahúst, a marha- és sertéshúst, a tojást, a különféle gyümölcsöket, friss csírákat és zöldségeket, sőt az olyan feldolgozott élelmiszereket, mint a mogyoróvaj, a fagyasztott piték, húsos félkész és készételek (beleértve a kolbászokat, szalámikat). Ugyanakkor ez a baktérium szennyezett vízzel is terjedhet, emberek és állatok továbbíthatják.
Kik vannak nagyobb veszélyben?
Vannak veszélyeztetett korcsoportok, amelyek számára súlyosabb problémát jelenthet a szalmonellafertőzés (csakúgy, mint például az influenzajárványok telente). Ide tartoznak az 5 évnél fiatalabb gyermekek és a 65 évesnél idősebb felnőttek, valamint azok, akiknek az immunrendszere bizonyos betegségek (például rák, szívbetegség, cukorbetegség, májproblémák vagy vesebetegség) miatt legyengült. A tünetek általában a fertőzést követően 6 órától 6 napig terjedően jelentkeznek.
Mik a tünetek?
- Véres, híg hasmenés,
- hosszan tartó (3 napnál hosszabb) hasmenés,
- 39 °C-ot meghaladó láz,
- éles alhasi görcsök,
- a kiszáradás jelei (szédülés, kiszáradt száj és torok, kevés vizelet),
- hosszan tartó hányás.
Hogyan kezelhető a betegség?
A legtöbb szalmonellás beteg 4-7 napon belül antibiotikumos kezelés nélkül is felépül, a testet azonban rettenetesen megviseli a sok hányás és hasmenés, így a felépülés valójában még hetekig eltarthat. Ennyi időbe telik újra rendbe tenni a bélflórát, pótolni az elveszített sókat és ionokat, illetve optimalizálni a test anyagcseréjét és vízháztartását.
Néhányan azonban sokkal rosszabb állapotba kerülnek a fertőzéstől – számukra azonnali kórházi kezelést javasolnak a szakemberek, ahol orvosi felügyelet mellett antibiotikumos kezelést és infúziót kapnak. Így megelőzhető a kiszáradás és a betegség még súlyosabbá válása.
Fókuszban a csirkehús
Statisztikai adatok szerint a szalmonella több, élelmiszer által terjesztett megbetegedést okoz, mint bármely más baktérium. A csirke jelentős forrása lehet e megbetegedéseknek, olyannyira, hogy – ha hihetünk az adatoknak – minden 25. csomag (boltban kapható!) csirkehús fertőzött lehet.
Mi okozhat fertőzést?
- A már fertőzött étel.
- Ha a fertőzött étel nincs alaposan átsütve/megfőzve.
- Ha a hűtőszekrény nincs alaposan kitakarítva, és előzőleg fertőzött étel leve folyt a polcokra vagy a fiókokba, amin aztán más nyers ételeket (például salátát, gyümölcsöt) tárolunk.
- Ha a konyhai felületek és edények (pult, vágódeszka, tálak), nincsenek alaposan fertőtlenítve/elmosva a használat után (és előzőleg fertőzött étel került rájuk).
Négy lépés a megelőzéshez
Kövessük a fertőtlenítés – elkülönítés – főzés – hűtés irányelveit, amikor otthon főzni kezdünk. Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy elkerüljük a szalmonellafertőzést.
- Fertőtlenítés: Mielőtt főzni kezdünk (és miután befejeztük), mindig alaposan mossunk kezet szappannal, folyóvíz mellett, legalább 20 másodpercen át, főként, ha nyers húsfélékkel vagy tojással dolgozunk. Bár a legtöbb recept kifejezetten javasolja, ne mossuk meg a nyers húsokat a főzés előtt, mert a mosás során a baktériumok más ételekre, eszközökre és felületekre kerülhetnek.
- Elkülönítés: Tartsuk külön a nyers húsféléket és tojásokat más élelmiszerektől mind a bevásárlókosárban, mind a hűtőben, ne érintkezzenek nyers ételekkel (gyümölcsökkel, salátákkal). Használjunk külön vágódeszkát a húsfélékhez és a zöldségekhez, kenyérfélékhez. Sose használjunk olyan tányért főtt ételek tárolására, amelyen korábban nyers hús vagy tojás volt.
- Főzés: Minden húsfélét alaposan süssünk át vagy főzzünk meg – figyeljünk a főzési időre. Ha bizonytalanok vagyunk az időt illetően, használjunk élelmiszer-hőmérőt vagy kuktát, air fryert, és tartsuk be az előírt főzési időt.
- Hűtés: tartsuk a hűtőt 4° C-on vagy annál hidegebben. Ne hagyjuk a romlandó ételeket a hűtőn kívül 2 óránál hosszabb ideig. A romlandó élelmiszerek közé tartozik a hús, a tengeri ételek, a tojás, a tejtermékek, az aprított gyümölcsök, egyes zöldségek, a főtt rizs és maradék ételek (amiket már többször felmelegítettünk).
