A jelenlegi magyarországi szabályozás szerint T kategóriás (mezőgazdasági vontató) jogosítvánnyal mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, lassú jármű és pótkocsi vezethető Magyarországon, illetve kerti traktor és állati erővel vont jármű.

A járművezetői tanfolyamokra 15 és fél éves kortól lehet jelentkezni, elméleti vizsgára pedig az bocsátható, aki 16 éves, vagy annál legfeljebb három hónappal fiatalabb, míg a gyakorlati vizsgát legalább 16 évesen lehet teljesíteni.

Németországban is 16 év az alsó korhatár, de a romló baleseti statisztikák miatt most kívánják 18 esztendőre emelni. Ott 2019-ben 59 ember meghalt, 618 pedig súlyosan megsérült olyan balesetekben, amelyekben egy traktor is résztvevőként szerepelt.

A különféle járműtípusokat tekintve ez messze az átlag fölötti arányt jelent, és a biztosítótársaságok, valamint a közlekedési szakemberek is meg vannak győződve arról, hogy a kiugróan rossz statisztika a 16-17 éves traktorkezelők miatt van.

A mezőgazdasági gépek jelentette veszélyt sokan alábecsülik. Lassan mozgó, nagy tömegű, gyakran oldalra vagy hátra kinyúló munkagépekkel felszerelt masinákról van szó, amelyek hirtelen bukkannak fel a közúton haladók előtt, például egy éles kanyar után, vagy egy bekötőútról a forgalomba csatlakozva.

Egy tipikus ütközési szimuláció során megvizsgálták, milyen kimenetellel végződnek az ilyen karambolok. Ha egy 60 km/h sebességgel haladó személygépkocsi nekiütközik egy kanyarodó mezőgazdasági erőgépnek, amelyre hátul ráadásul egy 8-9 tonnás munkagép van függesztve, akkor a sofőrnek nem sok esélye marad a túlélésre. A légzsák szétrobban, az A-oszlop pedig könnyedén széttörik a gépjármű elején. A német biztosítók szerint az ilyen balesetek szinte 100 százalékban halállal végződnek a gépkocsivezetők esetében.

A helyzetet súlyosbítja, ha fiatal, tapasztalatlan, esetleg inkompetens kezelő ül a traktor volánja mögött, aki hirtelen irányváltásokat végezve, a megengedettnél nagyobb sebességgel haladva vesz részt a forgalomban. Mivel a mezőgazdasági gépkapcsolatok az átlagosnál rosszabb kilátást biztosítanak a kezelőfülkéből, és a tervezett manővereik sem mindig könnyen értelmezhetők (például az irányjelző kevésbé feltűnő), ez szintén fokozott rizikófaktort jelent.

Részben megoldást jelentene tehát a járművezetői korhatár felemelése 18 évre, illetve az is, ha a traktorokat, mezőgazdasági gépkapcsolatokat kötelező biztonsági berendezésekkel szerelnék fel. Ilyenek lehetnének a vészfékezési és sávtartó asszisztensek, amelyek segítségével jelentősen csökkenthetők a vezetési vakfoltok, és ezáltal például a kerékpárosok máris nagyobb biztonságban lennének a hatalmas gépek mellett haladva.