A mezőgépipar legjelentősebb képviselői továbbra is azt tartják szem előtt, hogy a felhasználók igényeit minél jobban ki tudják elégíteni. legyen az növénytermesztés vagy állattartás. Ez hangzott el az AGCO cég (a Massey Ferguson, a Fendt, a Valtra és a Challenger márkák tulajdonosa) legutóbbi lépésekor, a Lely takarmány gépesítési divíziójának megvásárlása alkalmából.
Ezzel az akcióval az AGCO kibővítette takarmánygépesítési sorát, amely magába foglalja a Hesston (Kansas) gyárban készülő nagyhasáb bálázókat, továbbá a fűkaszákat, rendsodrókat és rendkezelőket, amelyek a Fella gyárban (Feucht, Németország) készülnek, amelyet még az ARGO cégtől 2010-ben a Laverda kombájn gyárral együtt vásárolt. A Lely fűkaszák, rendsodrók és rendkezelők valószínűleg háttérbe szorulnak a hasonló Fella gyártmányokhoz képest, az AGCO viszont saját hengeres bálázóhoz jut, amelyet eredetileg a Kverneland cég forgalmazott. A Lely portfólió tartalmazza a korábban bemutatott non-stop hengerbálázó projektet is.
A Lely megvásárlásával az AGCO hozzájut egy takarmányszállító pótkocsi sorhoz is. A gyártó ugyan már bemutatott egy saját prototípust (Fendt Cargoliner), de kérdés, hogy a megalapozott és kipróbált Lely, amelyet a korábban vásárolt Mengele technológia alapján fejlesztettek, nem lesz-e gazdaságosabb és könnyebben piacra juttatható megoldás.
A történet hasonlóságot mutat a CNH Industrial és a dán DLG Group (a Kongskilde Industries tulajdonosa) között az elmúlt években kötött üzlethez, amelynek során a CNH megvette a Kongskilde szántóföldi termékcsaládját (talajművelő és szálastakarmány betakarító gépek), de a Kongskilde gabonafeldolgozó sora maradt a DLG-nél. Ezt megelőzte 2012-ben a Kubota akciója, amelynek során hozzájutott a Kverneland teljes növénytermesztési és szálastakarmány-gépesítési gyártmánysorához.
A szántóföldi gépek üzletág eladása nem jelenti a Lely cég mezőgépgyártásának befejezését. A cég ugyanis néhány éve átstrukturálta magát, amikor eladta a növénytermesztési gépsorát és az állattartás gépesítésére fókuszálva szálastakarmány gépek és saját fejlesztésű fejőrobotok gyártására specializálta magát. Napjainkban a Lely cég fő gyártási területe a robotika lett, mivel a fejőrobotok után automatikus takarmányozási és trágyakezelő robotokat is gyárt, sőt, a cég tájékoztatása szerint további robot berendezések kifejlesztése is szerepel a tervekben.
A gépesítés-fejlesztés és -forgalmazás területén napjainkban két irányzat figyelhető meg. Az első hatás, a mezőgép-kereskedőkre legnagyobb hatással bíró traktorgyártó cégeknél jelentkezik, amelyek a termelők által igényelt teljes munkagépsor gyártására törekednek. Ez a jelenség nem új, mivel a meghatározó traktorgyártók már a ’70-80-as években is teljes munkagép sorokat ajánlottak, amelyeket később szűkítettek a nyereséget hozó gyártmányokra (traktor, kombájn és néhány egyéb gép, mint például a bálázók)
A második hatás eredménye a mezőgazdasági gépkereskedők szakosodásában jelentkezik, amelynek eredményeként egyes kereskedők egy adott nagy, teljes választékot adó gyártó vállalat (full-liner) termékeit forgalmazzák, a termékspecialista kereskedők viszont egyes termékféleségre (fejő berendezések, talajművelő és vetőgépek, növényvédő gépek, gabonaszárító/tároló berendezések) szakosodnak. A kereskedői hálózatok szakosodása hosszú távú tendenciának tűnik.
Forrás: Charles Spencer, Agriaffaires
(Dr. Jóri J. István – Agrofórum Online)
