Különleges farmon kísérletezik ki a közeljövő mezőgazdaságát. A hároméves projekt főszereplői vezető nélküli traktorok, szenzorok és más csúcstechnológiai megoldások.
A Harper Adams Egyetem és egy precíziós mezőgazdasági cég (Precision Decisions, a Map of Ag) 2016-ban indult Kézmentes Hektár (HFHa) projektje komoly anyagi támogatást kapott az Innovate UK alaptól.
A gazdaságot azzal a céllal találták ki, hogy a világ első ember nélküli mezőgazdasági munkaterülete legyen – a traktorokon nem ül vezető, és a földeket sem járja agronómus. Két sikeres betakarítási cikluson vannak túl, több díjat nyertek, köztük a BBC-től is egyet.
A szintén hároméves folytatásba egy új partner, az ausztrál precíziós mezőgazdasági specialista Farmscan AG brit részlege is bekapcsolódott. A kezdeményezésnek a felsőoktatási intézmény közép-angliai (Shropshire) kampusza biztosít helyet.
„Ezúttal három különböző összekombinálható növényt termesztünk 35 hektáron. A megvalósíthatósági tanulmányban megjelentek a jövő gazdaságára vonatkozó elképzeléseink. Be akarjuk bizonyítani, hogy rendszereinkkel csökkenthető a talaj rongálása, és hajszálpontos alkalmazások kivitelezhetők” – nyilatkozta Jonathan Gill, az egyik kutató.
„A farmmal olyan problémákra is keressük a megoldást, mint a flotta-menedzsment vagy a rajban működő járművek logisztikája és navigálása” – magyarázza Martin Abell gépészmérnök.
A kisebb járművekben bíznak, ezért három kicsi traktort használnak: a saját Iseki-t, egy Class kombájnt és egy régebbi Sampo-t. Ezúttal nem a „tökéletes hektárban”, hanem valós élethelyzetekben gondolkoznak. Meg akarják valósítani, hogy több vezető nélküli jármű együtt dolgozzon ugyanazon a földterületen. A távolról folyamatosan megfigyelt gépeknek minden feladatot el kell végezniük, amelyeket egy átlagos gazdaságban nap, mint nap megtesznek. Mivel a megmunkálandó területek nem mindig függenek egybe, a földek közötti utakon, járatokon történő navigáció az egyik legizgalmasabb tevékenység.
A Precision Decisions a MiFarm platformon keresztül kezeli a járműveket és az adatokat, és a gazdaságot újítások tesztterepének szánják. Mihelyst készen állnak, bíztatják az érintett cégeket, hogy technológiáikat náluk próbálják és értékeljék ki.
„Örülünk, hogy a projekt a kampusz területén marad, mert így diákjaink is tanulhatnak belőle, közvetlen közelről figyelhetik a fejlődését, és láthatják, hogy mennyire dinamikus, innovatív a mai agrármérnöki munka” – mondta a felsőoktatási intézményben oktató Kit Franklin.
A projekt potenciális gazdasági hatásait külön csapat elemzi; a harmadik évben, a rendszer kiértékelésében farmerek is részt fognak venni.
