Látszólag jellegtelen, mégis értékes és jelentős természetvédelmi értékkel bíró növényünk a Balaton-felvidéken a magyar gurgolya.
A tavaszi kirándulóidő sokakat a szabadba csábított. Alighanem sokan választják már most is a Balaton környékét, bár a tó vize még csupán 8-10 Celsius-fokos, de túrázásra is kiválóan alkalmas a „magyar tenger” gyönyörű vidéke. Jártunkban-keltünkben azonban hatalmas természeti károkat is okozhatunk, és akár tekintélyes pénzbírságba is belefuthatunk, ha óvatlanul szedegetjük az út menti virágokat.
A magyar gurgolya kevésbé ismert növény, nem is különösebben vonzó a kemény szárával és fehér virágjával, de tanácsos békén hagyni, ha nem akarunk kellemetlen meglepetést magunknak. A magyar gurgolya a nyílt dolomit sziklagyepek jellegzetes növénye, amely a nyár második felében hozza fehér ernyős virágzatát. Erőteljes karógyökerével az extrém száraz és meleg időszakokat is jól át tudja vészelni, így a Balaton-felvidék keleti részén viszonylag sűrűn találkozhatunk vele.
Leszedni azonban nem érdemes, sőt tilos is: a magyar gurgolya fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Nem véletlenül, ugyanis – mint a neve is mutatja – csupán Magyarországon fordul elő, élőhelyeinek száma kevés, bár ott a faj tömegesen fordul elő. A zellerfélék családjába tartozik, és a Balaton-felvidék mellett a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen, valamint a Dunántúli-középhegységben és a Naszályon fordul elő.
Érdekesség, hogy a magyar gurgolya Veszprém belterületén is tízezresre becsült egyedszámban található meg, így „a királynék városában” járkálva is ügyeljünk arra, nehogy leszakítsuk. A dunántúli településnek egyébként nem ez az egyetlen védett növénye, a magyar gurgolyáéhoz hasonló élőhelyeket kedvelő Lumnitzer-szegfű is megtalálható ott. Ez júliustól akár októberig virágzik, és eszmei értéke szintén 100 ezer forint.
A Tétényi-fennsíkon is megél a magyar gurgolya:
