Jelentős pénzbírsággal is járhat, ha rosszul választjuk meg a házunk tájára ültetett fákat. Mégis, mi lehet a baj velük?
A kora ősz a faültetés időszaka is, a csemeték megeredésére ilyenkor van talán a legnagyobb esély. Természetesen célszerű előre eldönteni, hová kerüljenek a növények, és inkább árnyékolásra, vagy gyümölcstermesztésre használnánk őket. Új fát a régi helyére ne ültessünk, mert ott alighanem már szűkösebben áll rendelkezésre tápanyag, sőt a talaj akár fertőzött is lehet. A facsemeték a tápanyagokban gazdag talajban növekednek gyorsan, ezért az ültetőgödörbe istállótrágyát, érett komposztot vagy akár műtrágyát is tehetünk.
Sokaknak talán meglepő lehet, de még a saját kertjükbe, udvarukba sem ültethetnek akármilyen fát, hiszen ezzel – a helyi települési szabályzásoktól is függően – komoly pénzbírsággal is számolhatnak. Mi lehet a baj egy fával? A kínai díszkörtének például rendkívül gyenge a szerkezete, a könnyen letörő ágak, gallyak tehát balesetveszélyessé teszik. A babiloni szomorúfűz pedig hihetetlenül agresszívan növő gyökerekkel rendelkezik, még a csatorna- és szennyvízrendszer csöveit is képes szétfeszíteni.
A legnagyobb gondot viszont az invazív, idegenhonos fafajok jelentik. Lehet, hogy a kertünkben, udvarunkban jól mutat egy egzotikus növény, ám ha erőszakosan terjeszkedve kiszorítja őshonos vetélytársait, akkor annak már kevésbé örülhetünk. Márpedig a fák terjedésének a kerítés nem szab határt, az őshonosok közé betolakodó invazív fajok pedig nemcsak az őshonos növények, de azokkal együtt bizonyos állatfajok élőhelyeit is megszüntethetik.
Inváziós bírság
A magyarországi szabályozás (összhangban az európai uniós rendeletekkel) eléggé világosan fogalmaz ebben a témában. Léteznek olyan fajlisták, amelyekhez kapcsolódóan bizonyos tevékenységek tiltottak, sőt akár kötelező védekezési módszereket is meghatározhatnak ellenük. A 2016. évi CXXXVII. törvényben például ezt olvashatjuk:
„Aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, – saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.”
Akár inváziós bírságot is kiszabhatnak, érdemes tehát alaposan utánanézni, milyen fafajokat ültetünk a házunk tájára. Természetesen a közterületi telepítés is tilos, ha például fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, kései meggy vagy zöld juhar magaslik egy ház előtt, akkor nemcsak bírságot rónak ki az ott lakókra, de a fa eltávolításának költségeit is nekik kell kifizetniük (nyilván csak akkor, ha maguk ültették).
A „hungarikumnak” tartott amerikai akácot gazdasági célokból telepítették Magyarországra az 1800-as években, hiszen vizesen is jól ég, ezáltal kiválóan alkalmas tűzifának. Idővel az alföldi futóhomok megállítását is akáccal oldották meg, sőt méhlegelőnek is ideális, közben viszont nem vesszük figyelembe, hogy nitrogéntermelő baktériumokkal él együtt. Ezáltal a talajba rengeteg nitrogén kerül, amit alig bírnak el más növények, az őshonos fajok tehát kiszorulnak. Ma már a hazai erdők negyede valójában nem is erdő, hanem akácültetvény.
Mindent az akácról:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
