Nem mindegy, hogy egy állatfaj inváziós vagy csupán „idegenhonos”, hiszen utóbbi nem feltétlenül okoz kárt az őshonos állományban.
A napjainkban tapasztalható klímaváltozás a Balatont sem hagyja érintetlenül. A víz átlaghőmérsékletének emelkedésével az algásodás egyre nagyobb problémát fog jelenteni, emellett olyan növények is megjelentek már a „magyar tengerben”, mint az érdes tócsagaz és a nagy tüskehínár, amelyek a fürdőzőket is zavarják, hiszen a leveleik kellemetlen, szúrós nyúlványokkal rendelkeznek.
Akadnak szép számmal állati kártevők is a tó környékén, novembertől márciusig például folyamatosan gyérítik a nagy kárókatonákat, hogy azok ne dézsmálhassák meg jelentősebben a halállományt. És ha már halak: az idegenhonos és inváziós fajok szintén sok munkát adnak a szakembereknek, néha az egész év folyamán.
A két kategóriát egyébként érdemes egymástól megkülönböztetni, hiszen míg az idegenhonos halak nem károsak az őshonos állományra nézve, addig az inváziós fajok mindenképp. Az utóbbiak általában emberi tevékenység következtében kerültek a természetes vizeinkbe, és közéjük tartozik a fekete törpeharcsa is, amely egyre nagyobb gondot okoz a Balatonban.
Ez Észak-Amerikából származik és az 1980-as években került be a tóba. Szarvason növekedési kísérleteket végeztek vele, ám a kiváló alkalmazkodó képességgel rendelkező hal megszökött a telepekről és kikerült a természetbe. Ezután gyorsan elterjedt Magyarországon, önfenntartó állományai számos helyen megtalálhatók. Mivel a fekete törpeharcsa mindenevő és rendkívül falánk (a magoktól és rovaroktól a rákokig és halakig bármit elfogyaszt), ezért nagy megterhelést jelent az élőhelye számára.
Az ivadékok megjelenésének időszaka különösen sok elfoglaltságot ad a szakembereknek. Olyankor a partszéli vizekben és a kikötőkben szinte fekete „csomókként” bukkannak fel a rajokban úszó kártevők, és a halőrök sűrű szövésű merítő szákokkal végzik el a gyérítésüket. Nem ritka, hogy egy-egy napon több tucat „ivadékfelhőt” mernek ki, ezek több száz darab, jellemzően 1–3 centiméteres halakból állnak. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. weboldalán olyan jelentést is olvashatunk, amely 15 ezernél is több törpeharcsa-ivadék kifogásáról szól 24 óra leforgása alatt, és ezek össztömege az 5 kilogrammot is meghaladta.
A törpeharcsák rendkívül szaporák:
