Az ENSZ Közgyűlésének döntése alapján 2013 óta minden év március 21-én ünnepeljük az Erdők Nemzetközi Napját, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az erdők és fák szerepére a természeti környezetben és az emberi társadalomban. A jeles nap alkalmából a Pilisi Parkerdő ezúttal a szentélyerdők világába enged betekintést.
A szentélyerdők olyan erdőterületek, ahol a természetes szerkezet, az idős fák jelenléte és a gazdag élővilág egyaránt jellemző. Ezeket az erdőket viszonylag kevés emberi beavatkozás érte, így megőrizték eredeti növény- és állatvilágukat, valamint lehetővé teszik a természetes ökológiai folyamatok zavartalan működését.
Miért különlegesek a szentélyerdők?
Ezek az erdők olyan ritka és veszélyeztetett fajok számára biztosítanak menedéket, amelyek kizárólag háborítatlan vagy kevéssé bolygatott élőhelyeken képesek fennmaradni. A több száz éves fák kulcsfontosságú elemei az ökoszisztémának: életteret nyújtanak rovaroknak, madaraknak, gombáknak, valamint természetes holtfát biztosítanak – ez utóbbi elengedhetetlen a talaj egészsége és a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Emellett ezek az erdők szerepet játszanak a klímavédelemben is: jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, és segítenek a csapadék eloszlásának szabályozásában, ezzel is mérsékelve a klímaváltozás hatásait.
Mitől válik egy erdő szentélyerdővé?
A vonatkozó szakirodalom alapján négy fő kritériumnak kell megfelelnie:
- Legyenek benne legalább 150 éves fák
- Rendelkezzen magas természetességi szinttel
- Őrizzen egyedi táji értékeket
- Élővilága legyen különösen gazdag
Szentélyerdők hazánkban
Míg Európában csak néhány régióban maradtak fenn jelentősebb természetes erdők – például a Keleti- és Déli-Kárpátokban –, Magyarországon az erdők többsége már átalakult, gazdasági célú kezelés alatt áll.
A megmaradt szentélyerdők leginkább nehezen megközelíthető hegyvidéki területeken, elzárt völgyekben vagy régi uradalmi birtokokon találhatók, többnyire kis foltokban. Közös jellemzőjük, hogy az emberi beavatkozás minimális volt bennük.
A Pilisi Parkerdő szentélyerdei
A Pilisi Parkerdő 65.000 hektáros kezelt területén számos olyan erdőrészlet található, ahol egyes fák életkora meghaladja a 150 évet – ezek méltán tekinthetők szentélyerdőknek. A Parkerdő természetvédelmi stratégiája az úgynevezett integrált szemléletet követi, amely az erdőgazdálkodást és a természetvédelmet összehangoltan alkalmazza.
Ennek jó példája a Visegrád mellett található Erdőanyai-völgy, ahol az egykor homogén bükkös erdő mára a természetközeli erdőkezelés révén szerkezetében megközelíti az érintetlen őserdőket. A 2021-ben elvégzett közös felmérés ezt tudományosan is alátámasztotta.
A jövő szentélyerdői
A Pilisi Parkerdő célja, hogy feltérképezze és hosszú távon megőrizze a legértékesebb szentélyerdőket. Ehhez elengedhetetlen a természetközeli erdőgazdálkodás szélesebb körű alkalmazása, valamint bizonyos területek fokozott védelmi státuszának kijelölése.
Az integrált természetvédelmi stratégia jó példa arra, hogyan valósulhat meg a fenntartható gazdálkodás és a természetvédelem közös célja: a jövő erdeinek védelme.
Bővebb információ: parkerdo.hu – Szentélyerdők a Pilisi Parkerdőben
Kiemelt kép forrása: Pilisi Parkerdő Zrt.
