Nagyvilág

A darazsak okosabbak, mint gondolnánk

Agrofórum Online

Vajon tudta-e, hogy a darazsak taníthatók? Hogy értékelik a jutalmat és hajlandóak részt venni olyan kutatásokban, amelyben egymás után több feladatot kell végrehajtaniuk? Na és azt, hogy meg tudják különböztetni az emberi arcokat egymástól?

Míg a méheket sokan szeretik, a darazsakat a legtöbben „utálják”, noha ökológiai szempontból ők is roppant fontosak. Az egyik legnagyobb utálatnak (vagy félelemnek) örvendő darázsfaj a közönséges darázs/kecskedarázs (Vespula vulgaris), amely nyaranta élénken érdeklődik az emberi ételek és italok iránt – és ilyenkor megesik, hogy agresszívan viselkedik.

Ugyanakkor ez a darázsfaj csak egy a több mint 100 ezer ismert faj közül, amelyek jó része egyáltalán nem támadja meg az embert, miközben segít a virágok beporzásában és felfalja a növényi kártevők jelentős részét.

A tudósok szerint a darazsak egyáltalán nem szolgáltak rá a társadalom utálatára. Szerintük, ha az emberek tudnák róluk, hogy milyen összetett elmével rendelkeznek, meglehet, nem is rettegnének annyira tőlük. A Behavioral Ecology and Sociobiology című folyóiratban megjelent legújabb kutatás szerint az európai darazsak lenyűgöző képességgel rendelkeznek a tanulást és a vizuális feladatok megoldását illetően.

S hogy miként lehet egy darazsat bármire is betanítani? Nos, az európai darazsak mindig azonos helyen gyűjtik a táplálékukat, ami azt jelenti, hogy emlékeznek és visszatérnek a számukra kedvező táplálékforrásra – legyen az akár egy pohár üdítőital. 

A kísérletben részt vevő darazsaknak cukros vizet kínáltak, majd minden egyes egyedre egy azonosító jelet tettek. A darazsak ezután mindaddig visszatértek a kísérlet helyszínére, amíg jutalmat kaptak. A  darazsaknak tíz próbán kellett átesniük, hogy megtanuljanak egy vizuális feladatot, majd további tíz próbát kellett végrehajtaniuk jutalom nélkül, hogy a tesztekből kiderüljön, megtanultak-e valamit. A darazsak a tanulás során a helyes döntésekért cukros vizet kaptak – és folyamatosan visszatértek a kísérlethez, hogy az összes próbát befejezzék!

Mit tanultak a darazsak a feladatok során? 

  • Először arra tanították meg őket, hogy megkülönböztessék a színeket – pontosabban két, különböző árnyalatú kék kártyát. Ennél a módszernél a darazsaknak a helyes színű kártyán cukrot adtak anélkül, hogy látták volna a másik színt. Ezután a másik színű kártyákat is bevetették, hogy teszteljék, képesek-e a darazsak megkülönböztetni ezt a két színt.
  • A második gyakorlatban mindkét színű kártya jelen volt. A darazsak jutalmat kaptak, ha a helyes színre szálltak, de nem kaptak jutalmat, ha a helytelen színre szálltak.
  • A harmadik feladatban a darazsak jutalmat kaptak, ha a helyes színre szálltak le, és keserű folyadékot, ha a helytelen színre szálltak le.
  • A kutatók a színes kísérlettel párhuzamosan azt is kimutatták, hogy a darazsak képesek megkülönböztetni az emberi arcokat ábrázoló képeket is egymástól!
Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egyre több a fertőzött róka – veszélyes az emberre is

2025. augusztus 7. 16:10

Új kutatás szerint a rókákban sokkal gyakrabban fordul elő az emberre is veszélyes galandféreg, mint korábban gondoltuk.

Sáskajárás Ukrajnában: veszélyben a termés

2025. július 30. 13:10

Tömeges sáskajárás sújtja Ukrajnát. A falánk rovarok komoly károkat okoznak a mezőgazdaságban, az ukrán hatóságok riadót fújtak.

Biotechnológia a klímaváltozás ellen – de mikor lép az EU?

2025. július 18. 14:10

A klímaváltozás, a hozamcsökkenés és a fenntartható termelés sürgetik a döntéshozókat – vajon lekési Európa a biotechnológiai versenyt?

Újvilági csavarféreglégy: fenyegeti-e Európát a húsevő parazita?

2025. június 29. 16:10

Mexikóban egy húsevő légy lárvái tizedelik az állatállományt, emiatt az USA leállította a marhaimportot. Vajon Európát is elérheti a veszély?

Az IAEA és a FAO vetőmagokat küld az űrbe

2022. november 29. 08:25

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vetőmagokat küldött az űrbe, hogy fokozzák a Földön az éghajlatváltozás pusztításaihoz alkalmazkodni képes új növénykultúrák kifejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseiket.

Valóban a szűkebb a jobb?

2022. május 16. 11:17

A nem egészen költői kérdés a kukorica sortáv csökkentésének hazai alkalmazhatósága esetén vetődik fel.

„Halászat hülyékre…”, avagy az alkalmazott adat pontossága

2021. november 26. 10:45

Robert Shiller és szerzőtársa (amerikai közgazdászok) Fishing for Phools című könyvében ír arról az információ aszimmetriáról, mely az árut eladó és azt megvásárló között feszül.

Tanácskozás a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatairól

2019. szeptember 5. 10:21

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán.