A legtöbb ember a kóbor kutyáktól fél, vagy nyáron a darazsaktól, de keveseknek jut csak eszébe az, hogy az utcán járva akár egy szelídnek tűnő madár is durván megtámadhatja, sőt, meg is tépheti őt.
Persze, akik a belvárosban élnek, ráadásul dolmányos varjak által lakott utcákban és kerületekben, azok pontosan tudják, hogy az időről időre kihelyezett, dolmányosvarjú-támadásra felhívó táblák nem viccből kerülnek oda. De miért támadnak a varjak az emberre, és hol, mikor kell erre számítani? Hogyan lehet ez ellen védekezni?
Holtak kísérője
A varjak rendszerint akkor támadnak az emberre, ha veszélyben érzik magukat – vagy a fészküket, illetve a fiókáikat, különösen a költési időszakban és az azt követő hetekben.
Bár az emberek nem sokra tartják a madarakat, a dolmányos varjú kifejezetten intelligens állatnak számít. Igaz, ezt az érdemet a mitológia és a hozzájuk fűzött legendák jelentősen csorbítják, hiszen a varjakat sok kultúra a halállal, az elmúlással és a szellemvilággal hozza összefüggésbe, és általában negatív szimbólumként vagy „hírnökként” ábrázolja.
A kelta mitológiában a varjak azok, akik a csatamezőn elhunytak lelkét átkísérik a túlvilágra, Indiában pedig úgy vélik, azért kell a varjaknak „áldozatként” alkalmanként ételeket adni, mert ők állnak kapcsolatban a túlvilágon élő ősökkel.
Varjúféle
A dolmányos varjakat sokan összekeverik a hollókkal. A dolmányos varjú a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül pedig a varjúfélék családjába tartozó faj. Skóciában csuklyásnak nevezik, magyarul dolmányosnak, de egyes helyeken egyszerűen csak „szürke varjúnak” hívják.
Megjegyzi az arcokat
A dolmányos varjú rendkívül intelligens – a tudósok szerint az intelligenciaszintjük egy hétéves, tehát már iskoláskorú gyermekéhez mérhető. És ha ez nem lenne elég, a dolmányos varjú képes megjegyezni az emberi arcokat és hangokat, majd később felidézni azokat.
Ha tehát valakivel egyszer meggyűlik a baja, legközelebb is felismeri, hogy kivel volt konfliktusa. Ezen túlmenően képes arra, hogy vizet szállítson falevelekben összegyűjtve, vagy arra, hogy kisebb faágak segítségével érjen el olyan rovarokat a fakéregben, amit a csőrével egyébként nem érne el.
Fekete tollú, erős csőrű
Testalkatra közepes méretűnek számít, tollazata jellegzetes mintájú, fekete, elöl szürke színezettel. A csőre erős, akárcsak a karma – amit igen hamar megérez az ember, ha a madár rátámad. Komor külleme ellenére családi struktúrában él és a társával együtt szerzi meg az eledelt és őrzi a fészket.
Miért támad az emberre?
A szakemberek szerint a támadások oka mindig a fészek (és ily módon a terület) védelmére vezethetők vissza. Ha az ember a költési időszakban (azaz áprilistól júliusig) a madár területére téved, komoly agresszióval számolhat: a madarak nyíltan ráronthatnak, megcsíphetik, megtéphetik a haját, ruháját, sőt, a csőrükkel komoly sérüléseket okozhatnak az arcán, vállán, kezén és fején.
Ezen túl rendkívüli stresszel és balesetveszéllyel járhat a varjútámadás, ami az idősekre és a kisgyermekekre különösen veszélyes, főleg, ha megijedve az úttest felé menekülnek a madarak elől.
A varjútámadások típusai
- A varjak zuhanórepüléssel közelítik meg az embert. Ilyenkor a fejre céloznak, de nem érik el az embert, elrepülnek felette. A támadást „csak” ijesztésnek szánják – rendkívül hatékonyan.
- Csoportos támadás esetén a madarak együtt rontanak rá a területükre betolakodóra, és kitárt szárnyakkal, hangosan károgva körbeveszik – de ebből is mindig értenek az emberek, és elmenekülnek a támadás színhelyéről.
- Célzott csípés és karmolás esetén a madarak az emberek hajába vagy ruhájába marnak és a fejére koppintanak. Ez sokszor varrt sebbel jár, olyan mélyre tudnak csípni és olyan nagyot tudnak karmolni, ezek mégsem számítanak súlyos balesetnek – mivel itt is nagyobb a támadás okozta stressz, mint a tényleges sérülés.
Hogyan előzhető meg a támadás?
Ha látjuk, hogy egy terület a „dolmányos varjaké”, meg kell nekik hagyni. Ha azt látjuk, hogy különösen sokan cirkálnak egy területen, akkor a közelben lehet a fészkük. Ha a fészkelési idő is akkor van, jobb, ha másfelé megyünk.
A szakértők szerint etetni sem szabad a varjakat, mert ez is idegesítheti őket, ezt is támadásnak vehetik. Ha mégis arra visz az utunk, ahol sok dolmányos varjú él, segíthet egy esernyő, főleg kinyitva, vagy egy nagy karimás kalap és egy jókora napszemüveg – no és a gyors léptek, amelyek segítenek gyorsan elhagyni a területüket.
