Donald Trumpot a Mar-a-Lagóban kedden tartott sajtótájékoztatóján kérdezték a csatornáról szóló terveiről.
Ő a közelmúltban beszélt arról, hogy az Egyesült Államok a Panama-csatorna, valamint Grönland felé terjeszkedne. Most azt kérdezték tőle, kijelenti-e, hogy nem fogja a hadsereget használni az ellenőrzés megszerzésére.
Mit kell tudni a Panama-csatornáról?
A Panama-csatornán az első kapavágást 1880-ban ejtették meg, de csak 1914-re készült el amerikai felügyelettel (erről egy jó cikk itt olvasható), miután Panama jelentős amerikai támogatással kikiáltotta függetlenségét Kolumbiától. A rendkívül nehezen haladó, több ezer halálos áldozattal járó építkezést követően az átjáró az amerikaiak felügyelete alatt maradt évtizedeken keresztül, a második világháború alatt is fontos szerepet töltött be a két óceán közötti közlekedés biztosításával.
Idővel azonban kiéleződtek az ellentétek a két ország között. 1964-ben Panamában Amerika-ellenes zavargások törtek ki az átjáró környékén. Végül 1977-ben Jimmy Carter, az elnök, aki a legtöbb leg-gel kezdődő jelzőt viselheti a neve előtt (és aki a napokban hunyt el) valamint Panama akkori katonai vezetője, Omar Torrijos megállapodása értelmében a csatorna a két ország közös felügyelete alá került, és az USA vállalta, hogy 2000-ig átadja az ellenőrzést a közép-amerikai országnak.
Trump akarja, a panamaiak tiltakoznak
„Nem fogok erre kötelezettséget vállalni. Lehet, hogy valamit tenni kell” – mondta Trump. Az elnök szerint a csatornát Panamának adták, de valójában Kína üzemelteti.
José Raúl Mulino panamai elnök azonban hevesen tagadta a megválasztott elnök állításait a kínai beavatkozásról a Panama-csatornában, amikor Trump decemberben először vetette fel a csatorna visszaszerzésének ötletét. A panamai elnök hangsúlyozta, hogy Panama egyformán nyitott az üzletre minden érdekelt fél felé.
Trumpot később arról kérdezték, hogy kidolgozta-e már a felvásárlásról szóló terveket, és azt válaszolta, hogy „még nem tart ott”, megjegyezve, hogy még nem lépett hivatalba. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Trump „szégyenteljesnek minősítette Jimmy Carter megállapodását, amivel a Panama-csatorna tulajdonjogát átadja Panamának.
Az amerikai mezőgazdasági export kulcspontja
Januárban arról cikkeztek, hogy az amerikai tengeri kereskedelem 14%-át képviselve a Panama-csatornán áthaladó összes rakomány 72%-a az Egyesült Államokból érkezik vagy oda tart, beleértve az amerikai mezőgazdasági export jelentős részét. Tehát a Panama-csatorna valóban kritikus pont az amerikai mezőgazdaság és általában az amerikai gazdaság számára. A kukoricaexport 18%-a, a szójaexport 32%-a és a cirokexport több mint 90%-a a csatornán keresztül halad át.
Fotó: Pixabay
