34℃ 19℃
június 23. Zoltán, Szultána
Növénytermesztés

A korai tavaszi virágok a méhkolóniák túlélését biztosíthatják

Agrofórum Online

A méheknek akár egy hónappal korábban is szükségük lehet táplálékra, mint amikor a jól ismert beporzóbarát növények virágba borulnak.

Az Európában „beporzóbarátként” számon tartott növényfajok akár egy hónap késéssel kezdenek virágozni a méhek szükségleteihez képest, ami csökkenti a kolóniák túlélésének és új királynők létrehozásának esélyét.

A már meglévő növényfajok korán virágzó fajokkal való kiegészítésével 35%-ról 100%-ra növelhető a méhcsaládok túlélési esélye.

Kritikus a kora tavaszi táplálék jelentősége

Az Oxfordi és az Exeteri Egyetem új kutatása, amely az Insect Conservation and Diversity című folyóiratban jelent meg. Ebben kimutatták, hogy a Beporzóbarát növények listáján szereplő fajok akár egy hónapos késéssel kezdenek virágozni ahhoz képest, mint amikor a méheknek szükségük lenne rájuk. Ez az időszak csökkenti a családok túlélésének esélyét és a királynők létrehozását abban az évben.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kora tavasszal rendelkezésre álló virágpor és a nektár elérhetőségének jelentőségét mind ez ideig alulértékelték. Pedig kritikus a szerepe abban, hogy a méhkolónia a szezon végéig életben maradjon, és a következő szezonra új királynőket neveljen.

A kutatás vezető szerzője, dr. Tonya Lander elmondta: „Az eredményeknek köszönhetően egyszerű és gyakorlatias javaslat adható a méhek megsegítésére. A sövényekben táplálékul szolgáló fajokat korán virágzó fajokkal, különösen a kerek repkénnyel, piros árvacsalánnal, juharral, cseresznyével, galagonyával és fűzzel kell gazdagítani, ami 35%-ról 100%-ra javítja a kolóniák sikerességét. Ezzel a mezőgazdasági területeken meglévő sövények fajgazdagságát bővítjük, és a gazdaságok termőterülete nem csökken, miközben a beporzók is jól járnak vele.”

Mi virít a szántóföld széli sövényben?

A tanulmány két európai méhfajt vizsgált: a földi poszméhet (Bombus terrestris) és a mezei poszméhet (B. pascuorum). A kutatók a következőket vizsgálták: Az év során mikor a legnagyobb a poszméhek táplálékigénye (virágpor és nektár)? Hogyan hatnak a kolóniák túlélésére a táplálékhiányos időszakok? Hogyan függ össze a táplálékigény a családok összetételének (kifejlett poszméhek, peték, lárvák és bábok száma) szezonális változásával? Hogyan befolyásolja a kora tavasszal virágzó növények elérhetősége a kolóniák túlélését és a királynő termékenységét?

Az eredmények azt mutatták, hogy a poszméhek táplálékigénye márciustól júniusig a legmagasabb, és a táplálék hiánya ebben a kritikus időszakban katasztrofális következményekkel jár a kolóniák túlélésére és az új királynők felnevelésére nézve, növelve a helyi populáció kihalásának kockázatát.

Március és április különösen kritikus hónapok, amikor a táplálék elérhetőségében mutatkozó kéthetes hiány 50-87%-os csökkenést okozott a felnevelt királynők számában.

Egy másik kutató elmondta, meglepődve tapasztalták, hogy a kolónia nektár és virágpor iránti igényét elsősorban a lárvák száma határozza meg, nem pedig a kifejlett dolgozók száma. Ez megmagyarázza a kolónia különösen nagy igényét márciusban és áprilisban, mielőtt a kifejlett dolgozók főleg a kolónián kívül táplálkoznának. A lárváknak a növekedéshez virágporra van szükségük, a nektárból származó energia nagy részét pedig a fejlődő utódok hőszabályozására használják fel.

A beporzók száma minden erőfeszítés ellenére világszerte még mindig csökken. Ám a kora tavaszi virágok valószínűleg növelik a méhcsaládok túlélését és új méhkirálynő létrehozását, hozzájárulva ezzel a csökkenés megállításához és visszafordításához.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Változik a szabályozás: átláthatóbb vízhasználat a cél

2025. június 20. 14:10

2025 júniusától új rendelet szabályozza a mezőgazdasági kutak engedélyezését, de a háztartási kutak többségét továbbra sem érinti a változás.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

Burgonya fókuszban – jövőépítés nemzetközi szemlélettel

2025. június 4. 16:10

A burgonya világnapjához kapcsolódó szakmai konferencián hazai és európai szakértők vitatták meg a termesztés, kereskedelem és fogyasztás aktuális kihívásait és lehetőségeit.

Globális felmelegedés: veszélyben az élelmiszernövények

2025. május 12. 08:10

A felmelegedés miatt a legfontosabb élelmiszernövények fele veszélybe kerülhet világszerte, főleg az alacsonyabb övezeteken.

Megszúrt, megcsípett, megkarmolt ­– mit tegyek?

2024. augusztus 11. 12:10

Amikor fáj, de még nem kell az orvos. Gyors segítség – hűtés, melegítés, fertőtlenítés, vagy amire szükség van – kisebb bőrsérülések esetén.

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

Méhészeti támogatás: benyújthatók a kérelmek

2023. június 27. 10:16

Az agrártárca 2,8 milliárd forintos forráskerettel hirdette meg a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit.

Meghirdették a méhek állatjóléti támogatását

2022. június 5. 13:20

Az Agrárminisztérium 10 milliárd forint keretösszeggel meghirdette a méhek állatjóléti támogatását.