Növénytermesztés

A korai tavaszi virágok a méhkolóniák túlélését biztosíthatják

Agrofórum Online

A méheknek akár egy hónappal korábban is szükségük lehet táplálékra, mint amikor a jól ismert beporzóbarát növények virágba borulnak.

Az Európában „beporzóbarátként” számon tartott növényfajok akár egy hónap késéssel kezdenek virágozni a méhek szükségleteihez képest, ami csökkenti a kolóniák túlélésének és új királynők létrehozásának esélyét.

A már meglévő növényfajok korán virágzó fajokkal való kiegészítésével 35%-ról 100%-ra növelhető a méhcsaládok túlélési esélye.

Kritikus a kora tavaszi táplálék jelentősége

Az Oxfordi és az Exeteri Egyetem új kutatása, amely az Insect Conservation and Diversity című folyóiratban jelent meg. Ebben kimutatták, hogy a Beporzóbarát növények listáján szereplő fajok akár egy hónapos késéssel kezdenek virágozni ahhoz képest, mint amikor a méheknek szükségük lenne rájuk. Ez az időszak csökkenti a családok túlélésének esélyét és a királynők létrehozását abban az évben.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kora tavasszal rendelkezésre álló virágpor és a nektár elérhetőségének jelentőségét mind ez ideig alulértékelték. Pedig kritikus a szerepe abban, hogy a méhkolónia a szezon végéig életben maradjon, és a következő szezonra új királynőket neveljen.

A kutatás vezető szerzője, dr. Tonya Lander elmondta: „Az eredményeknek köszönhetően egyszerű és gyakorlatias javaslat adható a méhek megsegítésére. A sövényekben táplálékul szolgáló fajokat korán virágzó fajokkal, különösen a kerek repkénnyel, piros árvacsalánnal, juharral, cseresznyével, galagonyával és fűzzel kell gazdagítani, ami 35%-ról 100%-ra javítja a kolóniák sikerességét. Ezzel a mezőgazdasági területeken meglévő sövények fajgazdagságát bővítjük, és a gazdaságok termőterülete nem csökken, miközben a beporzók is jól járnak vele.”

Mi virít a szántóföld széli sövényben?

A tanulmány két európai méhfajt vizsgált: a földi poszméhet (Bombus terrestris) és a mezei poszméhet (B. pascuorum). A kutatók a következőket vizsgálták: Az év során mikor a legnagyobb a poszméhek táplálékigénye (virágpor és nektár)? Hogyan hatnak a kolóniák túlélésére a táplálékhiányos időszakok? Hogyan függ össze a táplálékigény a családok összetételének (kifejlett poszméhek, peték, lárvák és bábok száma) szezonális változásával? Hogyan befolyásolja a kora tavasszal virágzó növények elérhetősége a kolóniák túlélését és a királynő termékenységét?

Az eredmények azt mutatták, hogy a poszméhek táplálékigénye márciustól júniusig a legmagasabb, és a táplálék hiánya ebben a kritikus időszakban katasztrofális következményekkel jár a kolóniák túlélésére és az új királynők felnevelésére nézve, növelve a helyi populáció kihalásának kockázatát.

Március és április különösen kritikus hónapok, amikor a táplálék elérhetőségében mutatkozó kéthetes hiány 50-87%-os csökkenést okozott a felnevelt királynők számában.

Egy másik kutató elmondta, meglepődve tapasztalták, hogy a kolónia nektár és virágpor iránti igényét elsősorban a lárvák száma határozza meg, nem pedig a kifejlett dolgozók száma. Ez megmagyarázza a kolónia különösen nagy igényét márciusban és áprilisban, mielőtt a kifejlett dolgozók főleg a kolónián kívül táplálkoznának. A lárváknak a növekedéshez virágporra van szükségük, a nektárból származó energia nagy részét pedig a fejlődő utódok hőszabályozására használják fel.

A beporzók száma minden erőfeszítés ellenére világszerte még mindig csökken. Ám a kora tavaszi virágok valószínűleg növelik a méhcsaládok túlélését és új méhkirálynő létrehozását, hozzájárulva ezzel a csökkenés megállításához és visszafordításához.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Tengeri sünnel turbózzák a zöldséget – hihetetlen, de működik!

2025. július 30. 16:10

Tengeri sünből készül az új „csodatrágya”, ami látványosan serkenti a saláták növekedését – laboreredmények is igazolják a hatását.

Kendertermesztők, figyelem: az EU most igazán zöld utat ad

2025. július 26. 08:10

Az EU 2028-tól a haszonnövény-kender teljes növényi részét agrártermékké minősítené, és ezzel egyidejűleg támogathatóvá tenné a virágzatot is.

Miért nem jó ötlet újravetni a lucernát ugyanarra a földre?

2025. július 25. 08:10

A lucerna képes gátolni saját magvainak csírázását és fejlődését. Az önmérgezés komoly kockázatot jelent az újravetés során.

A beporzóválságról

2022. május 20. 17:05

Május 20., a méhek világnapja alkalmából ,,legalább” egy cikk erejéig érdemes megemlíteni ezeket a mindennapjaink és az ökológiai egyensúly fennmaradása szempontjából pótolhatatlan szervezeteket, kiegészítve az egyéb beporzó rovarokkal.

Megemelik a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását

2020. január 7. 14:17

A méhészek a támogatási kérelmet a korábbiakhoz képest hamarabb, 2020. február 1. és 28. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül.

Csekély összegű támogatást kaphatnak a méhészek

2019. július 12. 13:03

A kérelmező a 2018. november 15. napján a TIR nyilvántartásban szereplő méhállomány alapján, méhcsaládonként 500 Ft támogatásra jogosult.

Kockázatok és nehézségek a repce tavaszi klórpirifoszos kezelésének időzítésében

2019. február 26. 09:44

Az őszi káposztarepce tavaszi növényvédő szeres kezelései során gyakran használunk olyan rovarölő szert, ami a méhekre mérsékelten, vagy éppen kifejezetten veszélyes. Ezeknek a készítményeknek az engedélyokirata a kijuttatás legutolsó időpontját is meghatározza.