Növénytermesztés

A magyar termőtalajok védelmére megállapodást kötött a NAK és a Magyar Talajvédelmi Szövetség

Magyar Talajvédelmi Szövetség

A Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége (rövid nevén Magyar Talajvédelmi Szövetség) tavaly szeptemberben alakult a 2016. január 27-én létrejött jogelőd civil szervezetből, amelyet magánszemélyek hívtak életre a talajok termőképességeinek megóvása, javítása és a talajdegradáció csökkentése céljából. A kitűzött célok az átalakulást követően sem változtak: a termőtalajok védelme, az edukáció, a környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával.

Talajaink a Kárpát-medence tájföldrajzi egység sajátos és sok tekintetben egyedi földtani és klimatikus feltételei között alakultak ki és fejlődnek napjainkban is, az emberi tevékenység és a globális tényezők egyre intenzívebb behatása mellett. A Magyar Talajvédelmi Szövetség elkötelezett abban, hogy a talaj mint élőhely és egyben termelési közeg megőrizhesse a tájföldrajzi meghatározottságból eredő jellemzőit, mikrobiológiai értelemben is,  őrködik a tájidegen beható tényezők bolydító hatásával szemben, ami a természeti egyensúlyát és így állapotának fenntartását, egészséges továbbfejlődését veszélyeztetné.

A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek közösen, egymást segítve küzd­jenek a talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá, sőt, alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban.

A Tagok hitelessége mellett szól a több évtizedes piaci tapasztalat és K+F tevékenység. A talajoltó baktérium készítmények eredményességét pedig az 5 éve tartó NÉBIH tartamvizsgálat bizonyítja a különböző növénykultúrákban.

A Szövetség szakmai munkáját és elismerését tovább erősíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával több éve tartó szoros együttműködés. Ez a kapcsolat a szakmai egyeztetéseken, valamint a NAK szaklapban rendszeresen megjelenő szakmai cikkeken keresztül tovább mélyült, melynek megpecsételéseként, most aláírásra került a közös Stratégiai együttműködési megállapodás.

Annak érdekében, hogy nemzeti kincsünket a termőtalajainkat legalább a mostani, vagy még  jobb állapotban hagyományozzuk utódainkra, a tudomány segítségével, megújult szemlélettel kell a talajaink felé fordulni. Olyan megoldásokat kell találni, amely a gazdálkodás hatékonyságát növeli, de figyelembe veszi a talajok környezeti, környezetvédelmi és klimatikus tulajdonságait, szerepét is.

Ahhoz, hogy a magyar agrárium versenyképessége fenntartható módon növekedjen a termőtalajok megkerülhetetlenek. Ehhez a szemléletváltáshoz  a tudományos eredmények és tapasztalatok megismertetésére, az ezzel foglalkozó gazdasági szereplők és a gazdálkodók párbeszédére és összefogására van szükség.  A Megállapodásban a magyar termőtalajok állapotának javítása és a fenntartható növénytermesztés előmozdítása érdekében a következő közös célok kerültek kitűzésre:

  • A magyar termőtalajok állapotának javítása fenntartható és hatékony gazdálkodás mellett,
  • A magyar agrárium versenyképességének hosszútávú, fenntartható megerősítése,
  • A mezőgazdaság legfontosabb szereplőinek, a magyar gazdálkodóknak a folyamatos képzése és tájékoztatása a hatékony és fenntartható gazdálkodásról,
  • A termőtalajokkal kapcsolatos hazai K+F-ben rejlő potenciál és versenyelőny kiaknázása,
  • A magyar termőtalajokkal kapcsolatos friss tudásanyag átadása a következő generáció számára,
  • NAK szaktanácsadói és falugazdászainak a talajjal, talajélettel kapcsolatos képzéseiben a Talajvédelmi Szövetség aktív részvétele.

Bízunk abban, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Talaj védelmi Szövetség közösen elindított gondolati és cselekvési hálója tovább fejlődik és úgy szolgálja a teremtett világunk egyik kincsét a termőtalajt, hogy az a jövő generációinak is egészséges táplálékot biztosít majd.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Decemberben aratják az árpát, ez a legnagyobb fricska a természettől

2025. december 20. 09:10

A klímaváltozás újabb érdekes következménye, hogy a kísérletezéstől nem félő gazdaságok jelentősen kibővíthetik a másodvetésű növények körét.

Szándékosan vetették túl sekélyre a gabonát, ez történt vele

2025. december 9. 16:10

Melyikkel ártunk vagy használunk többet: ha túl mélyre vagy túl sekélyre vetjük a magokat? Egy érdekes kísérlet most megmutatja.

Új megoldás a toxinos kukorica hasznosítására

2025. december 8. 08:10

A MATE kutatói rovarok segítségével találtak fenntartható választ a mikotoxinokkal szennyezett kukorica hasznosítására.

Drágább lett a karácsonyfa? Mutatjuk a pontos árakat

2025. december 7. 07:10

Stabil a kínálat, nőnek az árak. Így alakul a luc-, ezüst- és nordmann-fenyő piaca 2025-ben, termelői adatok alapján.

Élt 12 évet - feltámadt 12 éve

2018. augusztus 1. 14:34

Keserű hangvételű írásom jelent meg 2006 júliusában az Agrofórum hasábjain: Élt 12 évet címmel. Az un. minősített növényfajták kísérletének megszűnésén való felháborodásomnak adtam hangot. Azóta a helyzet szerencsére megváltozott…

Lázadnak a tejtermelők - 135 forint egy liter a Penny-ben

2019. március 22. 08:38

A Penny Market Kft. – többszörös előzetes egyeztetés ellenére – drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, az üzletlánc ezzel a lépéssel a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat.

A NAK honlapján elérhetők a helyben szokásos értékesítési árak

2023. május 3. 11:36

Már elérhetőek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján a helyben szokásos forgalmi értékek, amiket a föld adásvételi szerződések értékelésekor a helyi földbizottságoknak alapul kell venniük.

Ne bízza az időjárásra munkája gyümölcsét!

2020. május 5. 09:57

A gazdálkodók munkáját évről évre egyre több veszély fenyegeti, ezek közül leginkább ki kell emelnünk a szélsőséges időjárást, amelyet már idén is megtapasztalhattunk, hisz a március utolsó hetében és április első napjaiban az egész országra kiterjedő fagy jelentős károkat okozott elsősorban a kertészeti kultúrákban, különösen a gyümölcstermesztésben. A fagyok után a következő károsító tényező az aszály lehet, amely hátráltatja a vetések kelését, fejlődését.