Időben meg kell ismerni a lehetséges klíma eredetű károkat (mert amikor bekövetkezik, késő), és meg kell tanulni a kárcsökkentés változatos módszereit.
Nagy figyelemmel olvasom a különféle szakmai fórumokban közzétett moly- és pocokkár ellen ajánlott módszereket. Sokáig bíztam is ezek hatásosságában. Emlékezetem szerint sok-sok évvel ezelőtt – más klíma helyzetben – ezek valóban használtak. Mivel a talajállapot monitorozás számunkra országos és térségi feladat, alkalmunk van a széleskörű kitekintésre, és a megjelent ajánlatok ellenőrzésére.
El kell mondani, hogy a 21. század második felére előre jelzett klíma prognózis legtöbb eleme már napjainkban is jelentkezik, vagyis az enyhébb tél (a több csapadék elmaradása a szélsőségek miatt normális), a melegebb nyár, az évszakok eltolódása, a szélsőségek, és gyors változások bekövetkezése. Ezek figyelmen kívül hagyása a növénytermesztési technológiák (benne a talajművelés, trágyázás, növényvédelem) tervezésekor és megvalósításakor mulasztásnak minősül. A klíma-kutatók minden érintettet, a mezőgazdaságban dolgozókat is időben figyelmeztettek a felkészülésre.
Művelési tartamkísérletünk 13 éve tart, tarlókísérletet 2004 óta minden nyáron folytatunk. Kukoricamolykár eddig nem jelent meg (2010-ben volt kukorica a kísérletben), a mezei pocok azonban a fasorokból 2014. júliustól betelepült a kísérleti területre. A 1. táblázatban számszerűen olvashatók az adatok.
| Nap | HN | HNT | SP | K | SZ | SZE | L | LE |
| 07. 16.* | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
| 07. 24. | 2 | 3 | 2 | 3 | 5 | 2 | 4 | 2 |
| 08. 18. | 2 | 3 | 3 | 4 | 7 | 3 | 5 | 3 |
| 09. 04. | 2 | 3 | 4 | 4 | 9 | 4 | 5 | 4 |
| 09. 30. | 2 | 3 | 3 | 4 | 10 | 3 | 6 | 3 |
| 10. 10. | 2 | 3 | 3 | 4 | 9 | 3 | 6 | 3 |
* Beállítás napja
HN: hántatlan tarló, HNT: hántatlan, takart tarló, SP: síktárcsás hántás (6-8 cm), K: kultivátoros hántás (8-10 cm), SZ: szántás (32-35 cm), SZE: szántás (32-35 cm) elmunkálás SP-vel, L: lazítás (38-40 cm), LE: lazítás (38-40 cm), elmunkálás SP-vel.
Csapadék, mm (2014): júl.: 86 (5 nap); aug.: 93 (10 nap); szept.: 102 (6 nap); okt.: 4 (1 nap)
1. táblázat: Élő pocokjárat (db/m2) eltérően művelt tarlókon (2014)
A molykártételt kifejezetten erősnek találtuk 2012-ben és 2013-ban Magyarország déli megyéiben, horvát Szlavónia nagy részén, és Boszniában, vagyis tőlünk délre. Pocokkár Szlavóniában 2014 nyarától vált kifejezetté, annak ellenére, hogy voltak területek, amelyeket ötször öntött el a víz a nagy esőzéseket követően. Megdöbbenve tapasztaltam 2015. februárban a rengeteg pocoktúrást Zágráb térségében, egy autópálya menti benzinkút gyepén.
Mindkét kártevőnél az élettér rontása tűnik alkalmasnak számuk, így a kártételük csökkentésében.
A két kártevővel kapcsolatosan tapasztaltakat az érdekeltek figyelmébe ajánljuk.
Tapasztalatok a kukoricamollyal kapcsolatban
A kukoricamoly melegkedvelő, nem véletlen a tőlünk délre fekvő, nyáron még melegebb országokban a sokszoros jelenlétük. A 2011 meleg és száraz évek követő 2012-ben nagy számban, a 2012 meleg és száraz évet követően 2013-ban (a márciusi hó, és a tél végi esőknek betudhatóan?) némileg kisebb számban tapasztalt kártételük. A 2014. esős (és nyáron többször hűvös) idény után ugyancsak kevesebb fertőzött kukoricaszárat figyeltünk meg.
– Áttelelésüket a hosszú kukoricaszárak (mindegy, hogy talajon, talajban vagy kazalban) egyértelműen segítik.
– Korábban azt tartották, el kell égetni a szárat a rajzásuk előtt, vagy a szárakat a talajba kell forgatni. Sajnos, a hosszan, akár szeptember végéig meleg és száraz idény után rögös, a talajban kellően levegős szántásokba forgatott hosszú szárakban, amelyekben az átázás is esetleges, kedvező élettér marad a lárváknak. A dudvás szárú gyomokban is jól áttelelnek a táblák szélén, vagy a táblákba ékelt villanyoszlopok stb. körül.
– A szántás ajánlása védekezésre nem elegendő, tudva, és országszerte látva, hogy a szántók többsége mellőzi a szár szecskázását (1. kép).
1. kép: Szántott talaj, hosszú szár, túlélő lárva (Békés m. 2013. május)
– A táblaszélek gyomtalanítása kisebb hatású, de ugyancsak fontos megelőzési módszer lehet. A kukoricaszár pedig bálázva sem maradhatna a táblák szélén (mint az elmúlt években számos helyen!).
Hogyan lehet a molylárva életterét rontani?
2012 tavaszától a mai napig több mint 6000 szár maradvány megvizsgálása után úgy látjuk, lárva pusztulás csak a lerontott élettér esetén várható. Tartósan nagy fagyokra a klímaváltozás miatt kevéssé lehet számítani. A kukoricaszár héja igen kemény, ha nincs megsértve, nem ázik át. Egyre több lárva húzódik a szár csomóhoz, mert ott még kisebb az átázás esélye. Csak a rövidre (maximum 8-10 cm) szecskázott, és hosszában is megtépett maradványtól várható, hogy átázik, ezáltal kedvezőtlen élőhellyé válik a molynak (2. kép). Ekkor kisebb fagyok is segítenek a gyorsabb lárva pusztulásban. Ebben az esetben mindegy, hogy alászántva vagy felszínen hagyva marad a szár.
2. kép: A kultivátorral felszínen hagyott, ám kisméretűre zúzott szárban a lárváknak a csapadékok és a fagyok okán nem volt esélyük a túlélésre (2013. május, Dél-Baranya)
(A témáról részletesen a szerző lapunk 2013. évi októberi lapszámában „A kukoricamolyról talajművelési szemszögből” címmel, a 26. oldalon megjelent cikkében olvashatnak az érdeklődők. – a szerk.)
Tapasztalatok a pocokkal kapcsolatban
A mezei pocokra 2008-ban figyeltünk fel, ezt követően a látókörünkben maradt. Úgy tapasztaltuk, a mélylazítás rontja az életterüket, vagyis a lazított tábláról visszavonultak a bolygatatlan területekre. A 2010. esős idénynek szerepe volt a számuk visszaesésében, ám a következő évtől folyamatossá vált a szaporodásuk. A bolygatatlan fasorokban, árok- és csatornapartokon idényről idényre nőtt az „élő” lyukak, és járatok száma. Sajnos figyelmeztető jelzés ezzel kapcsolatban nem érkezett időben.
– 2014-ben – a mikor már súlyos gazdasági károk alakultak – számos felhívás érkezett, amelynek a lényege az volt, szántani kell a pocokszám csökkentése érdekében.
– E felhívás nem hiábavaló, de csak rövid ideig használ. A talaj mélyebb bolygatása csak kis számú egyed esetében hatásos. Ha túl sokan vannak, kell az élettér, és az esők miatt nedves, vagy nyirkos, könnyen vájható szántott talaj kifejezetten kedvezőnek bizonyul (3. kép).
3. kép Nyáron a kisebb ellenállású talajokat részesítették előnyben (2014.09.04. Hatvan, szántott talaj)
A talajba aláforgatott kalászokat, szemeket megtalálták, erről tanúskodtak a pelyva maradványok is. Ugyanez mondható el a mélylazítás hatásáról (2. táblázat). Valójában 10 nap elegendőnek bizonyult a járatok újraépítéséhez.
– Különbséget találtunk a nyári és az áttelelés előtti viselkedésükben. Nyáron a kis ellenállású (vagyis elmunkálatlan szántás és lazítás), ám élelemben gazdag (volt gabonatarlók, aláforgatott élelemmel) talajt részesítették előnyben. A bolygatatlan talaj, takarva volt vagy sem szalmával, élőhely tekintetében háttérbe szorult, amint a közelben megjelent a „puhább”, számukra kedvezőbb változat.
– Áttelelés előtt az élelem volt a döntőbb. A napraforgó, és kukoricatáblákon bőven maradt élelem, és a szántás nem jelentett a pockoknak hátrányt. Októberben a jól átázott ülepedett talaj (tárcsázott, direktvetett talaj – 2. táblázat) sem bizonyult kedvezőtlennek, különösen, ha a búza kelése teljes körűvé vált (4. kép).
| Nap | SZ | L | SK | K | T | DV |
| 04. 14.* | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 05. 23. | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 06. 16. | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 07. 17. | 1 | 1 | 1 | 1 | 2 | 3 |
| 08. 18. | 1 | 1 | 1 | 1 | 3 | 5 |
| 09. 30.** | 3 | 1 | 2 | 1 | 3 | 2 |
| 10. 10.*** | 0,5 | 0 | 0,5 | 0,5 | 1 | 3 |
| 11. 21. | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 1 | 2 |
| 12. 23. | 0,35 | 0,15 | 0,35 | 0,35 | 1 | 2 |
* Napraforgó vetés. Vetés előtt nem volt pocokjárat
** Napraforgó betakarítás után 6 nappal
***Őszi búza vetés után 2 nappal
Sz: szántás 32-34 cm, elmunkálás pakerrel, L: lazítás 41-45 cm, SK: kultivátoros műv. 14-16 cm, K: kultivátoros műv. 22-25 cm, T: tárcsás művelés 10-12 cm, DV: direktvetés. A járatok gócosak. Ilyen helyeken 10-12 lyuk;
Csapadék, mm (2014) jún.: 18 (3 nap); júl.: 142 (14 nap), aug.: 93 (10 nap); szept.: 102 (6 nap); okt.: 52 (5 nap); nov.: 20 (2 nap); dec.: 73 (4 nap)
2. táblázat: Élő pocokjárat (db/m2) eltérően művelt talajokon (2014)
4. kép: Ősszel a több táplálékot (kelő búza + napraforgó mag) kínáló terület volt a pocoknak vonzóbb (direktvetés)
– Mivel igen széles a pocoknak kedvező élettér lehetőség, nagyon nehéz lesz az irtás. Fasorokat, ősgyepeket stb. nem lehet felszántani, s ha meg is tehetnénk pirruszi lenne a győzelem. T-fákat lehetett volna kihelyezni a bolygatatlan területekre, gabona- és repceföldekre. Ám túl nagy a pocokszám, s bár ölyv is van bőben, ennyivel lehetetlenség bírni. A tél enyhe volt, a csapadékmennyiség a pocok élettereket nézve kevésnek bizonyult. Belvizes folttól egy méterre is számos járat volt és van.
– Talán mindenki tanult ebből a kárból. Felhívom a figyelmet dr. Szeőke Kálmán írásának részletére (Növényvédelem, 2013. 2.): „Saját táblájának a pocok felmérését, senki nem végzi el a gazda helyett. Ez az ő feladata, ugyanúgy a növényvédelem része, mint a növényvédő szeres kezelés. A mezei pocok kifejezetten gradációra hajlamos kártevő. Nagyon szapora, és nagyon falánk. Túlszaporodása a számára kedvező körülmények (száraz időjárás, táplálékbőség és háborítatlanság) esetén következik be. Bármelyik sérül, a mezei pocok gradációja összeomolhat.
Az időjárást (az adott) nem tudjuk befolyásolni, de a táplálékbőséget és háborítatlanságot, azt igen. Alapvető kérdés, hogy az árokpartok, legelőterületek, vagy évelő pillangósok ne lehessenek a pockok háborítatlan „rezervátumai”. Ilyen területeken a pockot egész évben agrotechnikai, mechanikai eszközökkel irtsuk, mert az őszi és a tavaszi kelésű növényállományokba, ezekről a háborítatlan területekről települ be”.
Időben el kell kezdeni a komplex védekezést, ott, és akkor, amikor még korlátozható a pocokszám, vagyis a bolygatatlan területeken, és kellő időben. A kémiai védelem sem lesz elkerülhető a nagy értékű növények tábláin, kiterjesztve a táblák körzetére. Ráadásul a pockot pusztító madarak védelmére is kiemelten kell ügyelni.
Végül, talán még nem késő újra leírni: Időben meg kell ismerni a lehetséges klíma eredetű károkat (mert amikor bekövetkezik, késő), és meg kell tanulni a kárcsökkentés változatos módszereit.
Dr. Birkás Márta
SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő
