A csicsókából készíthető legfontosabb termékek: sűrítmény, cukor (fruktóz), szesz és szárítmány (kockázott szárítmány, liszt és dara).
A csicsóka géncentruma Észak-Amerikának a 32-52 szélességi fokok közé eső területe. Régészeti leletek utalnak arra, hogy a Mississippi völgyében élő indiánok 3000 évvel ezelőtt már termesztették a – nyelvükön „szikbi” névvel illetett – csicsókát. Az első gumókat Európába a francia Lescarbot hozta 1607-ben.
A csicsókagumók fő alkotórésze az inulin (nagyobb molekulájú fruktozán) és az inulenin (kisebb molekulájú fruktozán). Mindkét vegyület fruktózzá hidrolizálható. Az inulinból (és inuleninből) nyert fruktóz a répacukornál másfélszer, a glükóznál két és félszer erősebb édesítő, ezért kevesebb kell belőle. A fruktózzal édesített termékek azonos ízhatás mellett, 24 %-kal kevesebb kalóriával terhelik a szervezetet. További előny, hogy a fruktózzal édesített termékek (a fruktóz higroszkópos tulajdonsága miatt) hosszabb ideig frissek maradnak.
A csicsókából készíthető legfontosabb termékek: sűrítmény, cukor (fruktóz), szesz és szárítmány (kockázott szárítmány, liszt és dara).
Sűrítmény
Az előállítás fázisai: gumó → mosás → mechanikus tisztítás → aprítás → préselés → derítés → szeparálás → szűrés → kation csere → hidrolízis → anion csere → bepárlás → sűrítmény. A csicsókasűrítmény 75-85 %-os fruktóztartalmú, pH-értéke 4,3-5,2, mézszerű, kellemes ízű, borostyánkő színű. Jól tárolható szobahőmérsékleten, tárolás közben nem kristályosodik, jól szállítható, könnyen kiszivattyúzható. Fő felhasználási területe: energiaszegény élelmiszer-ipari termékek (levek, befőttek, sütőipari termékek stb.) édesítése.
Cukor
A sűrítményből készül kalcium-fruktozános eljárással. Ez a módszer az ioncserélő kromatográfiás eljárásnál munkaigényesebb, de beruházásigénye annak csak töredéke. Az eljárás végén a fruktóz kikristályosítható.
Szesz
A csicsókában lévő inulin (és inulenin) csak hidrolízis után erjeszthető. Ez a gumókban lévő inuláz enzim segítségével is elvégezhető. A felszedett gumókat több napig tárolják, hogy minél több inuláz képződjön bennük. A cefrét 37-41 °C-ra melegítik, a kémhatását 4,5-6 pH-értékre állítják be. Így az inulin hidrolízise és az erjedés igen lassú folyamat (25 °C mellett 5-7 nap alatt megy végbe). 100 kg nyers csicsókából 8-10 liter szesz nyerhető. Ez átlagos, 30 t/ha-os terméssel számolva mintegy 2400-3000 liter tiszta szeszt jelent hektáronként. Ez bioetanol üzemanyagként is felhasználható. Tudni kell azonban, hogy energiatartalma kisebb, mint a benziné (1 liter bioetanol ≈ 0,65 liter benzin), ezért általában 10-15 %-ban benzint kevernek hozzá, így hasznosítják alternatív üzemanyagként. További hátránya, hogy roncsolja a festett, a gumi, és a műanyag alkatrészeket. Előnye azonban, hogy alacsonyabb az üzemi hőmérséklete (ezért hosszabb élettartamú lesz a motor), valamint kisebb a szén-monoxid (CO) és a kén-dioxid (SO2) emisszió. Számolni kell azzal, hogy a fosszilis energiahordozó-készletek kimerülése, valamint környezetvédelmi megfontolások az alternatív üzemanyagok jövőbeni felértékelődését eredményezhetik.
Szárítmány
A szárítmány előállításánál kiindulási alap lehet a nyers gumó, valamint a lényerés mellékterméke, a préstörköly. A gumóból fehér színű, kockázott szárítmány nyerhető. A préstörkölyből világosbarna, osztályozott liszt vagy dara. A nyersanyag (gumó) kockázott szárítmány gyártásnál 20 %, a liszt vagy dara előállításnál használt préstörköly pedig 23-25 % szárazanyag-tartalmú.
A drága nyugat-európai éttermek kínálatában megtalálható a csicsókából készített nyers saláta is, amely ott kedvelt csemegének számít.
A csicsókának lényegében alig vannak károsítói, ezért az egyre jobban felértékelődő alternatív (vegyszermentes vagy csökkentett vegyszer felhasználású) termesztés fontos növényeként is számolni lehet vele.
Dr. Hodossi Sándor, Dr. Győri Zoltán, Dr. Dudás László
DE AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Kertészettudományi Intézet
