16℃ 8℃
október 29. Nárcisz, Melinda, Őzike
Növénytermesztés

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

Agrofórum Online

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

A finn Multiva mezőgazdasági gépeknek bő egy évtizede van hivatalos képviselője hazánkban. A Multiva Magyarország Kft. 2013-ban jött létre, hogy ellássa az importőri és országos forgalmazói feladatokat, és nem mellesleg a teljes közép- és kelet-európai régiót is ők koordinálják. A svédacélt mindenki ismeri és dicséri a világban, de azt kell mondjuk, hogy strapabíróságban a finn termékek is felveszik azzal a versenyt.

A Multiva gépek otthona, Loimaa környéke az extrém kötött agyagtalajairól híres, ezért a művelésükhöz robusztus és hatékony munkagépekre van szükség. Ezt a filozófiát követik az összes termékük esetében is, így méltán számíthattak arra, hogy a gépeik Magyarországon is népszerűek lesznek, hiszen nálunk is akadnak „küzdelmes” talajok.

Az ősz közepén járva a finn gyártó vetőgépei kerültek főszerepbe, és a hazai forgalmazó jó néhány bemutató videót és fotósorozatot is kitett ezekről a munkagépekről a közösségi oldalaira. Fejér vármegyében búzát és műtrágyát vetettek kötött talajon, kukoricatarlóba az eFORTE 300-as gépükkel, míg Veszprém vármegyében csirketrágya-pelletet juttattak ki a búzavetőmagokkal együtt, zúzott napraforgótarlóba, szintén ezzel a direktvetőgéppel.

Kétféle munkaszélességben

Az eFORTE 300-as (mint a neve is mutatja) 3 méter munkaszélességű munkagép, amely 3800 literes tartálytérfogattal rendelkezik. A csoroszlyanyomás 50–250 kg közt változtatható, a munkasebesség 8–12 km/h, ugyanakkor a 4200 kg tömegű gép húzásához elegendő egy 90 LE-s traktor is.

„Szépen megy a homokban és könnyen, de megnézném, hogy egy nagy dombon felfelé, egy kötött agyagos földben mit csinál”

– kommentelte egy hozzászóló gazda a Multiva Magyarország Kft. Facebook-oldalán. A vetőgépnek egyébként létezik 400-as verziója is, amely 4 méter munkaszélességű, 5300 literes tartállyal, 5500 kg-os tömeggel, és a vonóerőigény itt már legalább 120 LE.

Alighanem sokan felfigyeltek föntebb a csirketrágya-pellet kifejezésre, márpedig az eFORTE direktvetőgépek a biogazdálkodásba is beilleszthetők. Kiegészíthetők ugyanis szervestrágya-átalakító készlettel, amely boltozódásgátló tengelyt és módosított tartályrostélyt is tartalmaz. A két adagolótengely akár különböző magokat is képes kijuttatni, ráadásul eltérő mélységbe.

A Multiva fotóján jól látható, hogy az osztott tartály egyik részében a pellet, a másikban a vetőmag kapott helyet: KATTINTSON!

És hogy mire jó a baromfitrágya-pellet, illetve általánosságban a szervestrágya-pellet? Ezeket általában komposztálással szárítják és higiénizálják, így őrzik meg bennük a tápanyagokat. Mentesek a vírusoktól, kórokozóktól, gombáktól, gyomoktól és baktériumoktól, ráadásul kiváló vízfelszívó képességgel rendelkeznek, a saját tömegük többszörösét képesek nedvességként megtartani a talajban.

(Vezérkép: Multiva Magyarország Kft.)

Mi is megmutattuk már önöknek a szervestrágya-pellet használatát és jótékony hatását:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvannak a legrosszabb magyar kukorica-termésátlagok, erre már nincsenek szavak

2025. október 24. 09:10

Már pár hete is rossz hírek érkeztek az idei békési kukoricatermésről, de a véglegesnek tekinthető eredmény még katasztrofálisabb lett.

Újabb csapás az aszály után, ez a kártevő már tényleg nem hiányzott a magyar földekről

2025. október 20. 09:10

Viszonylag ritkán mutat akkora aktivitást egy kártevő, mint amilyet most tapasztalnak tőle Magyarország délkeleti csücskében. A példátlan aszály után már csak ez hiányzott Békésben.

Mesteri tervet eszeltek ki a kínaiak, hét év után álltak bosszút

2025. október 19. 16:10

Elképesztő céltudatossággal érte el Kína, hogy sikerült függetlenítenie magát egy fontos mezőgazdasági területen az USA-tól. A játszma végjátéka éppen a szemünk előtt zajlik.

Ijesztő állatok pusztítanak a silókukoricában, a vadkárok háromnegyedét ezek okozzák

2025. október 18. 13:10

Veszélyes vadak tanyáznak ilyenkor a mezőgazdasági táblákon Erdélyben, ahol a kombájnok nem akármilyen ragadozókat ugratnak ki a növények közül.

Japánban visszatértek az emberi ürülékből származó trágyához

2023. július 19. 17:10

Ahogy a világ számos részén, Japánban is elterjedt volt régebben az „éjszakai trágya” használata a növények trágyázására. Olcsó, újrahasznosítható és évszázados hagyományokkal rendelkezik: a „shimogoe", vagyis az „ember hátsójából származó trágya” újra nagy népszerűségnek örvend Japánban, miután az ukrajnai háború miatt a vegyszeres alternatívák ára megemelkedett.

Variációk szervestrágyára a sok termésért

2022. január 19. 09:45

A tápanyag-utánpótlás világában a szervestrágyázás az, ami a legtermészetesebb, legfenntarthatóbb megoldást nyújtja még mindig, bár az is igaz, hogy ezt a műtrágyával észszerűen kombinálva lehet a legjobb eredményeket elérni. Nézzük, milyen alternatívák lehetnek szervestrágyákra!

Bűzölögnek a magyar települések, elkezdődtek a trágyázások

2024. február 8. 07:10

A tavaszi vagy nyár végi tápanyag-utánpótlás kellemetlen „tüneteként” gyakran panaszkodnak több magyar településen is a házak közt terjengő, sokszor elviselhetetlen trágyaszagra. Lehet ezzel bármit is kezdeni?

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, III. (Zöldségtermesztésben számításba jöhető egyéb szerves anyagok)

2023. november 30. 10:10

Az állati eredetű trágyákon kívül a - zöldségtermesztés jellegéből adódóan - számos egyéb szerves anyagot használnak talajjavítási célból. Szabadföldi zöldségtermesztésben, a kombinált vetésforgók esetében számításba jönnek a zöldtrágyák is.