Növénytermesztés

Kutatások szerint 2050-ig 80%-kal csökkenthető a műtrágyákból származó szén-dioxid-kibocsátás

Agrofórum Online

A kutatók kiszámították a műtrágyák teljes életciklusának szén-dioxid-kibocsátását, amelyek a teljes üvegházhatást okozó gázkibocsátás mintegy öt százalékáért felelősek – ez az első alkalom, hogy ezt pontosan számszerűsítették –, és megállapították, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2050-re a jelenlegi szint ötödére csökkenthető.

A Cambridge-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a műtrágyákból származó kibocsátások kétharmada azután történik, hogy a műtrágyákat a szántóföldekre kijuttatták, a kibocsátások egyharmada pedig a gyártási folyamatokból származik.

Bár a nitrogénalapú műtrágyákról már eddig is ismert volt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrása, ez az első alkalom, hogy teljes mértékben számszerűsítették a teljes hozzájárulásukat a termeléstől a kijuttatásig. Elemzésük szerint a trágya és a szintetikus műtrágyák évente 2,6 gigatonnányi szén-dioxiddal egyenértékű kibocsátást jelentenek – többet, mint a globális légi közlekedés és a hajózás együttvéve.

A munkánk révén átfogó képet kapunk arról, hogy mi az, ami technikailag lehetséges, és hol lenne értelme a beavatkozásoknak – fontos, hogy a leglényegesebb területekre irányítsuk a beavatkozásokat, hogy gyors és érdemi előrelépést érjünk el a kibocsátás csökkentése érdekében

– mondta André Cabrera Serrenho.

A műtrágyákból származó szén-dioxid-kibocsátást sürgősen csökkenteni kell; ezt azonban egyensúlyba kell hozni a globális élelmiszer-ellátás biztonságának szükségességével. Korábbi kutatások becslései szerint a világ népességének 48%-át szintetikus műtrágyával termesztett növényekkel táplálják, és a világ népessége 2050-ig várhatóan 20%-kal fog növekedni.

A cambridge-i kutatók szerint a műtrágyák kibocsátásának csökkentéséhez az élelmezésbiztonság fenntartása mellett a méretezhető technológiai és politikai megoldások kombinációjára van szükség. Becsléseik szerint azonban, ha ezeket a megoldásokat nagy léptékben meg lehetne valósítani, a trágyából és a műtrágyákból származó kibocsátások akár 80%-kal, a jelenlegi szint ötödére is csökkenthetők lennének, a termelékenység csökkenése nélkül. Eredményeikről február 9-én számoltak be a Nature Food című folyóiratban.

Hihetetlen, de valójában nem tudjuk, hogy mennyi vegyi anyagot termelünk globálisan, hová kerülnek, hol és hogyan halmozódnak fel, mennyi kibocsátást okoznak, és mennyi hulladékot termelnek

– árulta el Dr. André Cabrera Serrenho társszerző a Cambridge-i Műszaki Tanszékről.

Serrenho és társszerzője, Yunhu Gao egy olyan projektet vállaltak, amelynek célja a műtrágyák – amely az egyik a petrolkémiai ipar két fő terméke közül – összes hatásának pontos mérése volt. A petrolkémiai ipar által előállított összes termék túlnyomó többsége (74%) vagy műanyag, vagy műtrágya.

A kibocsátások csökkentése érdekében fontos, hogy azonosítsuk és rangsoroljuk azokat a beavatkozásokat, amelyekkel a műtrágyákat kevésbé károsíthatjuk a környezetre. De ha ezt meg akarjuk tenni, először is világos képet kell kapnunk e termékek teljes életciklusáról. Ez nyilvánvalónak hangzik, de valójában nagyon keveset tudunk ezekről a dolgokról

– mondta Serrenho.

Forrás: https://scitechdaily.com/cambridge-research-shows-potential-for-80-reduction-in-carbon-emissions-from-fertilizers-by-2050/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

2025. október 5. 13:10

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

35 ezer forintos kukoricaárakkal riogatják egymást a magyar gazdák, de az alacsony hozam inkább a baj

2025. október 4. 09:10

Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

Melyik őszi búza fajtát érdemes választani? Itt a friss eredmény

2025. szeptember 9. 10:10

A GOSZ–VSZT–NAK 18. alkalommal megszervezett őszi búza fajtakísérletei objektív adatokkal támogatják a gazdálkodókat a fajtaválasztásban

Argentína: a kormányzati ösztönzés rekordmagasra emelte a szójabab eladásokat

2022. november 21. 10:36

Az argentin gazdák rekordmennyiségű szójababot, több, mint 13,7 millió tonnát adtak el szeptemberben, miután a kormány különleges árfolyamot ajánlott a termelőknek.

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: gyomosodás őszi káposztarepcében - 5. rész

2021. december 14. 04:36

Ha a repce gyomosodásának kérdését közelebbről megnézzük, akkor a legkorábbi problémaként egy kultúrgyomot, az árvakelésű gabonát kell megemlítenünk.

Minden, amit a termelő szeretne - Rugalmas megoldás, széles hatásspektrum, kedvező hektárköltség kukoricában

2019. május 17. 09:06

Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mikor végezzenek gyomirtást a kukoricában. A leggyakrabban alkalmazott technológia a kukorica preemergens gyomirtása volt, amivel arra a tenyészidőszakra – az évelő gyomokat leszámítva – nagyjából meg is lehetett oldani a problémát. De ahogy mondják, „azóta már sok víz lefolyt a Dunán” – rengeteg változás következett be a felhasználható hatóanyagok, termékek körében, éghajlatban, gyomflórában. Ehhez pedig a termelőknek, a szakembereknek is alkalmazkodniuk kellett.

„Halászat hülyékre…”, avagy az alkalmazott adat pontossága

2021. november 26. 10:45

Robert Shiller és szerzőtársa (amerikai közgazdászok) Fishing for Phools című könyvében ír arról az információ aszimmetriáról, mely az árut eladó és azt megvásárló között feszül.