Egy tanulmány szerint a műtrágyaárak emelkedése további 100 millió embert fenyegethet az alultápláltság veszélyével.
Az ukrajnai konfliktus miatt jelentős mennyiségű búza, árpa és kukorica került blokád alá, a kutatók azonban úgy találták, hogy a régióból származó csökkentett élelmiszerexportnak kisebb hatása van az élelmiszerárak emelkedésére, mint ahogyan azt korábban feltételezték.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói által vezetett tanulmány szerint az elkövetkező évtizedekben az élelmiszer-biztonság hiányának elsődleges mozgatórugója az energia- és műtrágyaárak jelentős emelkedése lesz.
Mindezidáig nem volt kellően ismert, hogy az energia- és műtrágyaárak emelkedése és az exportkorlátozások hogyan befolyásolják a jövőbeni globális élelmiszerárakat. Kevés elemzés készült annak számszerűsítésére is, hogy az élelmiszerárak emelkedése milyen mértékű kárt okozhat az emberek táplálkozására és a környezet egészségére nézve.
A kutatócsoport egy globális területhasználati számítógéppel szimulálta az exportkorlátozások és a termelési költségek kiugrásának az élelmiszerárakra, az egészségre és a földhasználatra gyakorolt hatását 2040-ig.
Szimulációik szerint az exportkorlátozások, a megnövekedett energiaköltségek és a 2022 közepén a műtrágyaárak – amelyek háromszor magasabbak, mint az előző év elején – együttes hatása miatt az élelmiszerárak 2023-ban 81 százalékkal emelkedhetnek a 2021-es szinthez képest.
A csapat szerint az exportkorlátozások a szimulált áremelkedésnek csak kis hányadát teszik ki. Az Oroszországból és Ukrajnából származó export leállítása 2023-ban 2,6 százalékkal növelné az élelmiszerárakat, míg az energia- és műtrágyaárak kiugrása 74 százalékos emelkedést okozna.
Az élelmiszerárak emelkedése sok ember étrendjének szegényebbé válásához vezetne – állítja a kutatócsoport.
A kutatás eredményei szerint a magas műtrágyaárak fennmaradása esetén akár egymillió további haláleset is bekövetkezhet, és több mint 100 millió ember maradhat táplálék nélkül. A halálozások száma a legnagyobb mértékben a Szaharától délre fekvő Afrikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten növekedne.
A számítások szerint a műtrágyák – amelyek kulcsfontosságúak a magas terméshozamok eléréséhez – árának hirtelen emelkedése nagymértékben csökkentené a gazdák körében történő felhasználásukat. Műtrágyák nélkül több mezőgazdasági területre lenne szükség a világ élelmiszer-termeléséhez – állította a kutatócsoport.
A szimulációk szerint ez 2030-ra Nyugat-Európa nagy részének – Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Németország, Portugália és az Egyesült Királyság – területének nagyságával növelné a mezőgazdasági területet. Ez súlyos hatással lenne az erdőirtásra, a szén-dioxid-kibocsátásra és a biológiai sokféleség csökkenésére – mondta el a kutatócsoport.
A tanulmány a Nature Food című folyóiratban jelent meg. A kutatásban a németországi Karlsruhe Institute of Technology, az amerikai Rutgers University és az Aberdeeni Egyetem kutatói is részt vettek.
Ez az olcsó élelmiszerek korszakának végét jelentheti. Bár ennek hatását szinte mindenki érezni fogja a heti bevásárlás során, a társadalom legszegényebbjeit fogja a legsúlyosabban érinteni, akiknek már most is nehézséget okozhat, hogy elegendő egészséges élelmiszert engedjenek meg maguknak
– mutatott rá Dr. Peter Alexander, az Edinburgh-i Egyetem geotudományi karának munkatársa, a tanulmány vezetője.
Bár a műtrágyaárak csökkennek az év eleji csúcsokhoz képest, továbbra is magasak, és ez 2023-ban is magas élelmiszerár-inflációhoz vezethet. Többet kell tenni a magasabb élelmiszerárak és az emberi egészséget és a környezetet érő károk közötti kapcsolat megszüntetése érdekében.
Forrás: https://scitechdaily.com/100-million-people-at-risk-the-hidden-cost-of-soaring-fertilizer-prices/
