A május eleji a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárás nem kedvezett a gyomok tömeges kelésének. A május közepén érkező csapadékhullám hatására kezdődött meg gyomok tömeges kelése, a hónap végére a kedvező időjárás hatására a parlagfű behozta a fejlődésbeli lemaradását.
Május 31-én Hajdú-Bihar megyében Hajdúhadház térségében parlagfű állományok 3-5%-ban az Ambrosia artemisiifolis var. artemisiifolia virágzó példányai voltak megfigyelhetők. Az Ambrosia artemisiifolia var. elatior -az általunk megszokott változat- ebben az időszakban még a vegetatív fejlődési szakaszának a végén volt a virágzat kezdeménye épp hogy csak megjelent a hajtásvégeken.
Június közepi parlagfű helyzetkép:
A Nyugat-dunántúli régióban a Medárd napját követően jelentős mennyiségű csapadék hullott, amely egyaránt kedvezett a kultúrnövények és a parlagfű fejlődésének. A kukorica és a napraforgó állományok jól fejlődtek, gyorsan záródtak ezért a parlagfű a többnyire csak a táblaszéleken tudott megerősödni. A helyenként a lehullott jelentős mennyiségű csapadék belvízfoltokban napokig állt a táblákon, minek következtében a kultúrnövény megsárgult helyenként kipusztult ezzel teret adott a gyomok fejlődésének ennek ellenére a napraforgó és a kukorica területek döntő többségében csak gyenge (˂10% felületi borítottság) parlagfű fertőzöttség volt megfigyelhető. A parlagfű növényállományokban szík-6 leveles és virágbimbók elkülönülése fejlődési stádiumba egyaránt megtalálható volt. A ruderális területeken a fejlettebb parlagfű volt a jellemző.
A parlagfű fejlettsége a gabonatábla szegélyében – fotó: Horváth Józsefné Zsuzsanna
A dél-dunántúli régióban Baranya megyében közepes (˂10-30% felületi borítottság) parlagfű fertőzést tapasztaltak napraforgóban és szójában. A kukorica területek jellemzően gyengén és kisebb mértékben közepesen voltak fertőzöttek. A parlagfű fejlettsége a kultúrnövénnyel borított területeken sziklevelestől a virágbimbók kiemelkedéséig egyaránt megfigyelhető volt. A fejlettebb fenológiai stádiumok a tábla széleken illetve a ruderális területeken voltak jellemzőek.
A közép-dunántúli régióból Veszprém megyékben is döntően gyenge parlagfű fertőzöttség volt a jellemző a kukorica és napraforgó kultúrákban. A ruderális területek is még jól álltak igaz alacsony fertőzöttségi szinten mindenütt megtalálható volt a parlagfű. A parlagfű kultúrnövénnyel borított területeken sziklevelestől a virágbimbók kiemelkedése fejlettségig egyaránt megfigyelhető volt.
Az észak-alföldi régió egyik jellemzően belvizes megyéjében Jász-Nagykun-Szolnokban a sok június eleji csapadék ellenére alacsony parlagfű fertőzöttséget tapasztaltak a kukorica és a napraforgó kultúrákban. Hajdú-Bihar megyében igaz nem hullott a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hasonló mennyiségű csapadék, de itt is beindult a parlagfű a kukorica és napraforgó táblákon a belvíz nyomott foltokban és a tábla széleken. A ruderáliákon, valamint az utak mentén itt is mindenütt megtalálható a parlagfű igaz egyelőre gyenge-közepes borítottsági értékkel. A parlagfű fejlettsége ruderáliákon 30-60 cm virágbimbós, a kapás kultúrákban 8-10 levél (szík-2 levél) volt. A repce, őszi búza és az őszi árpa az érése igen előrehald a hónap közepére, az állományokban a csapadékos idő miatt egyre több helyen megtalálható volt a parlagfű szik vagy már 4-8 levél (15 cm) nagyságban.
„Életre” kelt árpatarló – fotó: Nagy László
Az észak-magyarországi régióból Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a napraforgó területek döntő többsége gyengén (˂10% felületi borítottság) fertőzött volt. A ruderlis területek fertőzöttsége pedig jellemzően közepes (˂10-30% felületi borítottság) mértékű volt. A sziklevelestől a 9 leveles fejlettségi állapotú parlagfűig minden fejlettségű megtalálható volt. Nógrád megyében is hasonlóan alakult a parlagfű helyzet a napraforgó és kukorica gyenge fertőzöttsége volt jellemző. A parlagfű fejlettségére szintén a szík- 9 leveles állapot volt a jellemző de a virágbimbós növények is előfordultak.
A Tiszántúli megyékben a gyengébb fejlettségű gabonákban szinte mindenütt megtalálható volt a szik-4-6 (8) leveles fejlettségű parlagfű. A gabonák parlagfű fertőzöttsége a betakarítást követően figyelmet követel, mivel nem megfelelő tarlóápolás esetén jelentős felületet ad.
A parlagfű szezon „jogszabályi kezdetéig” a szántóföldi kultúrákban már a kultúrnövény fejlettségéből fakadóan a védekezések befejeződtek. A védekezés már csak a ruderáliákon, útszegélyeken, lakott területeken lehetséges. Mindenképp figyelmet követel a tarlók megfelelő kezelése a gabonák „látens” fertőzöttsége miatt. Az idei évben is a kaszálások szakszerű elvégzése lesz az egyik legfontosabb feladat, mivel ha továbbra is csapadékos marad az időjárás a parlagfű gyors regenerálódása, újrahajtása várható.
