Növénytermesztés

A pockok elleni védekezés lehetőségei

Agrofórum Online

A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére, mivel Békés, Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves és Szabolcs-Szatmár Bereg megye egyes területein ismét túlszaporodásuk várható.

Az utóbbi években igen nagy jelentősége van a mezei pocok elleni védekezésnek, hiszen olyan nagy mértékben felszaporodtak, hogy helyenként súlyos forintokban mérhető gazdasági kárt tudnak okozni.

Azt se felejtsük el, hogy a mezei pocok egyike azon kártevőknek, amely elleni védekezési kötelezettségünket rendelet is szabályozza!

A 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet szól a növényvédelmi tevékenységről, amit érdemes legalább egyszer átolvasni, tanulmányozni annak, aki növénytermesztéssel foglalkozik, permetezni szokott, vagy növényvédő szert árul.

Ez a rendelet írja le a védekezési kötelezettségeket is, vagyis mik azok a kártevők, gyomok és betegségek, amik ellen kötelessége védekezni a földhasználónak.

„2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni (…)

  1. b) mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen”

Ez a bekezdése a rendeletnek 2012.X.1-től hatályos.

Ebben az esetben ne is rögtön a védekezéssel kezdjük, hanem először ismerjük meg a pockot!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A mezei pocok (Microtus arvalis) a hörcsögfélék családjába tartozik. Eurázsiai elterjedésű faj. Magyarországon mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelés folyik. Az, hogy ilyen nagy mezőgazdasági kártevőnek bizonyul, két dolognak köszönhető:

1.) Szinte minden növényi anyagot megeszik, válogatás nélkül. Magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök teszik ki a tápláléka nagy részét. Lekérgezi a fiatal fákat, a kukoricacsövön felfutva kirágja a szemet. Télen a betárolt terményt is károsíthatja.

2.) Rendkívül gyors szaporodásának köszönhetően és kedvező időjárási körülmények esetén pocok-gradáció alakulhat ki. Egyes megfigyelések alapján ez 3-6 évente következik be, majd a túlszaporodás miatt kialakult stresszhatás következtében a populáció magától összeomlik.

A pocok szaporodására jellemző, hogy egy évben 5-6-szor (kedvező időjárás esetén akár 10szer is!) fial, a vemhességi ideje 21 nap. Egyszerre 3-8 (egyes források szerint 8-13) utódot hoz világra, melyek csupaszon születnek ugyan, de 5 naposan már szőrösek, 7 naposan már látnak és kéthetesen már ivarérettek! 3 hetes korukra pedig megszületnek a ’kistesók’ is, ugyanis a nőstény rögtön újrapárzik. Ezek után, ha végzünk egy gyors fejszámolást és csak a legkisebb számokat vesszük alapul a fentiek közül, akkor is az jön ki, hogy egy nőstény pocok évente minimum 15 kispocoknak ad életet, ezektől (ha csak a fele nőstény) 105 ’pocokunokája’ születik és mivel ezek is 21 nap alatt ivaréretté válnak, még kb. 3 szaporulata nekik is lesz abban az évben. Ha azt is hozzászámoljuk, hogy egy pocok 0,5-2 évig él, máris ezres nagyságrendű számot kapunk a végére. Ráadásul a pocok nem alszik téli álmot (ellentétben a hörcsöggel), így télen is számolhatunk kártételével.

A gradációt leginkább befolyásoló tényezők: a kemény hideg és a hótakaró hiánya, a meleg, száraz tavasz és nyár kedveznek a felszaporodásnak. Viszont télen az enyhe és a hideg periódusok gyakori váltakozása csökkenti az áttelelés esélyét.

Most, hogy megismertük az ellenséget, nézzük, mivel küzdhetünk ellene!

1.) Elsődleges fontosságú a megfigyelés, előrejelzés, erre alapozzuk a védekezést!

(Fotó: http://www.mme.hu/2012_ev_madara_-_az_egereszolyv)

2.) T-fák telepítésével a ragadozó madarak nagymértékben képesek csökkenteni az elszaporodott pocokállományt!

3.) A jól végzett agrotechnikai védekezés ugyanolyan hatásos lehet, mint a vegyszeres állomány gyérítés. A talajmunkával ugyanis elpusztulnak a fészkek. (Viszont a mélyen fészkelő egyedeket a szántás sem éri el!)

4.) Növényvédő szeres védekezés erősebb fertőzés esetén válhat indokolttá. Hazánkban jelenleg 3 növényvédő szer rendelkezik engedéllyel mezei pocok irtására:

  • Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid) csalétket (2-3 szem/járat) a kártevő által lakott járat nyílásába kell helyezni. A vadon élő állatok védelme érdekében a talaj felszínére kiszórni tilos!
  • Polytanol (280 g/kg kalcium-foszfid), melyből járatonként 2 g (2-3 szemcse) behelyezése után a járatokat minden esetben földdel el kell tömni. Tilos a készítményt felhasználni esős, ködös időben és átázott talajon. A Polytanol soha nem érintkezhet vízzel! (I. kategóriás készítmény, növényorvosi vényhez kötött!)
  • Delu (800 g/kg kalcium-karbid) kizárólag riasztó hatással rendelkezik. A készítményből 5-6 g-ot kell a károsító járatába juttatni, majd a lyukat azonnal le kell zárni (betaposni nem szabad!). Így a talaj nedvességének hatására keletkező acetiléngáz a járatokat kitölti. A készítmény egész évben alkalmazható. A termék kizárólag a károsító járataiba helyezendő, a növényre nem kerülhet!

A nagymértékű elszaporodás miatt, a gradáció elkerülésére az utóbbi években többször is kapott szükséghelyzeti engedélyt a Redentin 75 RB (0,0075% klórfacinon), melyet külön regisztráció, vény és kormányhivatalhoz leadott kérelem után engedélyezhet az illetékes növényvédelmi hatóság. a 2018. évi őszi és téli mezei pocok gradációk megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából jelenleg is van szükséghelyzeti engedélye a Redentinnek Heves, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén. Az engedélyezéshez leadandó adatlap innen letölthető.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Búzatermesztés 200 évvel ezelőtt

2024. december 20. 10:10

A 19. század elején a búzatermesztés fáradságos tevékenység volt, hiszen gépek nem, kizárólag kézi szerszámok álltak rendelkezésre.

Mesterséges huminsavak menthetik meg a termőföldeket?

2024. december 18. 14:40

Egy új eljárással talán a jövőben a szerves maradékokból néhány perc alatt mesterséges huminsavakat lehet előállítani.

Bizonyítottan előnyökkel jár a szója korábbi elvetése

2024. december 13. 13:10

Az Iowai Állami Egyetem kutatása szerint termesztéstechnológiai módszerekkel is csökkenthető a mezőgazdaság kibocsátása, miközben a hozam nő.

Máktermesztés: mekkora területnagyság fölött engedélyköteles?

2024. december 12. 08:10

Hazánkban az elmúlt 10 évben 9 ezer hektárról több mint 12 ezer hektárra bővült a mák termőterülete.

Még mindig tömeges a repcebolha populáció a vetéseken. Védekezzünk ellenük!

2019. október 8. 08:34

A korábban kikelt álhernyókkal együtt igen nagy fertőzési nyomás nehezedik a repcére, amit csak folyamatos védekezéssel lehet feloldani.

Mezei pocok veszély! Hogyan gátolhatjuk a felszaporodásukat?

2023. augusztus 31. 13:10

A mezei pocok a szántóföldek nagy károkozásra képes kártevője, amely néhány évente veszélyesen nagy számban jelenhet meg. Egyes fertőzésével érintett alföldi megyékben mintha ez az év is ilyen lenne, ezért készülnünk kell az ellene történő védekezésre.

Pocokkártétel! Napraforgóban?

2023. augusztus 16. 15:40

A mezei pockok kártételét a „pockos” vidékeken gazdálkodók megszokhatták már, azonban az idei évben az szokatlan mértékben jelent meg a napraforgótáblákon is.

Ritkább kártevők a gyümölcsösökben virágzás idején

2022. május 4. 05:36

A tavaszi, kilombosodási időszak döntően a különböző, a lombot (is) pusztító hernyók jelenlétéről szól.