Milyen növénnyel helyettesítsék a kukoricát azok a termelők, akik idén is ráfáztak a kultúra termesztésére? És miért alacsonyak a kalászos gabonák felvásárlási árai?
Kincsünk, a termőföld címmel tartott online konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) december 3-án. A rangos előadók között szerepelt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke is, aki a növénytermesztés jelenlegi helyzetét vázolta fel, sűrűn kitekintve a 2026-os szezonra is.
„A 2022-es aszály mindenkit rádöbbentett, hogy nagy baj van, az alföldi kukoricatermés akkor gyakorlatilag megsemmisült. Úgy gondoltuk, hogy ez nem hamar fog megismétlődni, ám 2024-ben és 2025-ben is aszályos évekkel kellett megküzdenünk”
– kezdte előadását Petőházi Tamás. Idén az őszi árpa (5,7 t/ha) és az őszi búza (5,5 t/ha) viszonylag jól sikerült, a kukorica viszont megint nem tudott megfelelni az elvárásoknak, csak veszteségesen lehetett termeszteni. Ennek következménye lett a gazdák részéről az a nyitás, hogy 2025 őszén sokkal több kalászos lett elvetve, mint korábban, miközben a kukorica vetésterülete várhatóan még visszább húzódik az idei 750 ezer hektárról is.
„Ki kell mondanunk, hogy a kukorica-termesztőövezet Magyarországról északabbra húzódott. Szlovákiában bővül a növény termesztése, Lengyelországban is 1 millió hektár fölé ugrott a szemes kukorica vetésterülete, míg idehaza az őszi káposztarepcénél tapasztalható kisebb, az árpa és a búza esetében pedig nagyobb emelkedés”
– mutatott rá a GOSZ elnöke, aki feltette a mostanában mindenkit érdeklő kérdést is: vajon nem jelent majd gondot a sok őszi kalászos? Akadnak, akik kényszerpályán mozognak ezen a téren, hiszen egy dél-alföldi gazda például nem is tud mást termeszteni, ha felhagy a kukoricával.
A magyar takarmányipar már jelezte, hogy hajlandó a receptúrában nagyobb mértékben felhasználni a kalászosokat. Eddig 1,1–1,2 millió tonna kukoricát használt fel az ágazat, most ezt tehát csökkenteni fogja. Petőházi Tamás kiemelte, hogy sajnálatos módon a napraforgó sem tudott a kukorica teljes értékű alternatívája lenni. Sok helyen idén is napégést szenvedett, emiatt például Csongrád-Csanádban 1,5–1,6 t/ha lett csupán a termésátlag. Nem csoda, hogy sok a „biztonsági játékos”, őszi kalászosokkal.
Ami az alacsony felvásárlási árakat illeti, ennek egyrészt az az oka, hogy idén az Európai Unióban a szokásos 120–130 millió tonna őszi búza helyett 140 millió termett. A 70 ezer forintos, vagy az alatti tonnánkénti árat az is kialakította, hogy most az olasz piacra sem tudunk a megfelelő ütemben szállítani. Mindezen hatásokat pedig az ukrán termelés csökkenése sem tudta teljes mértékben ellensúlyozni.
