Szakemberek a magasabb minőségű gabonák termesztésére ösztönzik a magyarországi gazdálkodókat, akiknek így nem kellene a silányabb ukrán árukkal versengeniük.
A termelési taktikákról szól a BASF Mezőgazdasági megoldások nevű YouTube csatorna legfrissebb adása. Az agrárium jövedelmezősége ugyanis drasztikusan megváltozott az elmúlt években, így minden termelőnek el kell gondolkodnia azon, hol érdemes, vagy egyáltalán nem ajánlott a költségek optimalizációja a megváltozott körülményekre reagálva.
A szakértő vendégek között szerepelt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is, aki úgy látja, hogy különösen az utóbbi két évben történtek nagy változások a szántóföldi növénytermesztésben.
Egyrészt a 2022-es rendkívüli aszály tette próbára az ágazat szereplőit, másrészt a szomszédunkban dúló háború miatt áramlott hatalmas mennyiségű ukrán áru Magyarországra, illetve egész Európába.
2023-ban leestek az árak, a szántóföldi növénytermesztés hektáronként átlagosan 100 ezer forintos veszteséggel működött
– közölt egy megdöbbentő adatot Petőházi Tamás.
Az okok között szerepel, hogy jelenleg a nyugat-európai árszínvonal alacsony, a hagyományos exportpiacaink telítődtek. Tapasztalható ugyan fölfelé némi árkorrekció, de a GOSZ elnöke szerint nem a magyarországi termelés fogja meghatározni az árszínvonalat a közeljövőben sem, hanem a világpolitikai helyzet alakulása.
Átgondolatlan spórolás
Gondot jelent, hogy a magyar gazdák elkezdtek spórolni a csökkenő bevételeik miatt, bár nem biztos, hogy ezt a legjobb területeken teszik. A hazai műtrágyafelhasználás például 1,4 millió tonnáról 700 ezerre csökkent, ezt a megfeleződött mennyiséget pedig igen hatékonyan kellene felhasználni ahhoz, hogy ne következzen be jelentős terméscsökkenés.
Akik lényegében nullára viszik le a műtrágyázást, vagy csupán minimális fejtrágyában gondolkodnak kalászosoknál, azoknál, ha az első évben nem is, de a következőben biztosan lesznek következményei a termésmennyiség és -minőség csökkenése formájában
– emelte ki Petőházi Tamás.
Az elnök egyébként lát biztató jelenségeket is ezen a téren, úgy érzékeli, hogy a 110–130 ezer forint körüli műtrágyaárak már elég kecsegtetőek ahhoz (például a 400 ezres csúcshoz képest), hogy a termelők egy része mégiscsak komolyabb tápanyag-utánpótlásban gondolkodjon a földjein.
Kockázatcsökkentés
A növényvédelem pedig 2024-ben egyértelműen a kockázatcsökkentésről szól. A gazdák itt sem tehetik meg, hogy ezen spóroljanak, és veszni hagyják a befektetett pénzt, energiát. A szántóföldi növénytermesztésben is vannak olyan betegségek, amelyek miatt, ha már láthatóvá válnak a tünetei, 20 százalékos terméskieséssel lehet kalkulálni.
És hogy mire kell figyelni idén a legjobban? Petőházi Tamás szerint a magyar termelésnek meg kell különböztetnie magát a komoly konkurensnek számító ukrántól. Ezért is kell nekünk olyan magasabb minőségű gabonát előállítani, amit ők nem tudnak, és a következő években sem fognak biztosítani.
„A magasabb minőségre mindig van piac, a 14–14,5-es fehérjeszint fölötti búzákra például mindig kaphatnak árprémiumot a termelők. Akiknek egyébként egy-két naponta tisztában kell lenniük az aktuális árakkal, hogy megfelelő döntést tudjanak hozni az értékesítés időpontjáról, stratégiájáról” – zárta a GOSZ elnöke.
