Növénytermesztés

Új módszer a dinnyék eltarthatóságának növelésére

Agrofórum Online

A CRISPR/Cas9 génmódosítási módszer segítségével a kutatók meghosszabbították a japán dinnye eltarthatósági idejét azáltal, hogy a CmACO1 gén módosításával csökkentették az etiléntermelést, ami egy olyan öröklődő tulajdonság, amely nem igényli külső gének használatát.

A növényi hormon, az etilén gáz halmazállapotban már régóta ismert arról, hogy gyorsítja a gyümölcsök érését, és jelentős hatással van az eltarthatóságra. Egy nemrégiben végzett tanulmányban a tudósok a CRISPR/Cas9 génmódosítási módszer segítségével módosították a japán luxusdinnye (Cucumis melo var. reticulatus „Harukei-3”) etiléntermelési útvonalát, hogy növeljék az eltarthatósági időt.

A CRISPR/Cas9 módszer során lényegében Cas9 enzimek segítségével módosítják célzottan azokat a géneket (kikapcsolják, vagy csökkentik az aktivitásukat), melyeknek valamilyen, a termény tulajdonságát meghatározó szerepet tulajdonítanak. Az ily módon elért eredményeiket a Frontiers in Genome Editing című folyóiratban tették közzé a közelmúltban.

Az 1-aminociklopropán-1-karbonsav-oxidáz (ACO) enzim az etiléntermelési útvonal utolsó lépéséhez kapcsolódik, és több homológ génnel rendelkezik. A kutatócsoport korábban öt CmACO-gént (az ACO homológ génjeit) mutatott ki a dinnye genomjában, továbbá azt, hogy a CmACO1 gén hatása túlnyomórészt a betakarított gyümölcsben fejeződik ki.

Ezért a kutatók arra következtettek, hogy a CmACO1 fontos génnek számít a dinnye termésének tartósítását elősegítő gének közül. Ebben a tanulmányban a CmACO1-et választották a génszerkesztés célpontjának, és megpróbáltak mutációkat létrehozni a génben – tehát, a fent említett módszer segítségével igyekeztek a gén aktivitását csökkenteni, hogy az érést gyorsító etiléngáz mennyiségét ilyen módon tuják csökkenteni.

Ennek következtében a betakarított dinnyék nem tartalmaztak idegen gént – hiszen a meglévők működését módosították –, ugyanakkor az előidézett mutációk legalább két generáción keresztül öröklődtek.

A nem génmódosított, kontrollcsoportba tartozó növényekben a betakarítás után 14 nappal etilén termelődését figyelték meg a gyümölcsben: a héj sárgává vált, a gyümölcshús pedig jelentős mértékben megpuhult. A génmódosított növényekben azonban az etiléntermelés a kontroll növényekben tapasztalt mennyiség egytizedére csökkent, a héj színe szép zöld maradt, a gyümölcs pedig egészségesen kemény.

Ez azt jelzi, hogy a CmACO1 mutáció génmódosítással történő létrehozása javította a dinnyék eltarthatóságát. E tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a génmódosítás hozzájárulhat az élelmiszer-veszteség csökkentéséhez és az élelmezésbiztonság javításához.

(Fotó: Hans/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ritka növénykultúrára kaptak rá Magyarország szívében, pedig rengeteg víz kell hozzá

2025. október 8. 09:10

A kisebb kultúráknak is van jövőjük és biztos piacuk idehaza, erre találhatunk bizonyítékot Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

2025. október 5. 13:10

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

35 ezer forintos kukoricaárakkal riogatják egymást a magyar gazdák, de az alacsony hozam inkább a baj

2025. október 4. 09:10

Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

A hazai görögdinnye termesztést veszélyeztető baktérium, az Acidovorax citrulli

2020. április 8. 10:24

A görög-, illetve a sárgadinnye fajták is számos vírusos, baktériumos és gombás betegségre lehetnek fogékonyak, melyek évről évre megjelenhetnek a termőterületeken és ezzel megnehezítik a termesztést.

Honnan tudhatjuk, hogy érett-e a görögdinnye?

2021. július 23. 09:49

A görögdinnye érési időszaka a virágok megtermékenyítésétől számítva hazánkban kb. 30-35 nap múlva kezdődik el. Fő szedési időszaka, szabadföldi körülmények között termesztve, július elejétől általában szeptemberig tart.

Kóstolásra is várnak az ópusztaszeri dinnyenapon

2022. augusztus 5. 11:34

Dinnyenapot és a népi halászat hagyományait bemutató tematikus programokat is rendeznek szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a vendégek kóstolhatnak a finom magyar dinnyéből, és kiderül, ki tudja legpontosabban megsaccolni egy méretesebb termés súlyát.

673 millió forintból nemesíthetnek zöldségeket

2019. augusztus 5. 11:16

A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.