A tavalyinál nagyobb a kínálat a nyár egyik kedvenc gyümölcséből, a görögdinnyéből. Pedig az időjárás nem mindig kegyes hozzá, a forróság erre a növényre is rossz hatással van.
A szezon elején a szokottnál hűvösebb és fényszegényebb időjárás nem könnyítette meg a görögdinnye-palánták nevelését, majd kiültetését. Ám ez május végén megváltozott, azóta tartósan kedvező az időjárás.
A múlt évhez képest a görögdinnye termőterülete 9-10 százalékkal növekedett, 2900 hektárra, míg sárgadinnyét 310 hektáron termesztenek. Az előbbiből 130 ezer tonna betakarított termésre számíthatunk szeptember végéig, sárgadinnyéből pedig 10–12 ezer tonnára.
Jelenleg (július 20.) a Budapesti Nagybani Piacon 400–440 forint az I. osztályú hazai görögdinnye kilója, míg a sárgadinnyét 500–700 forintért kínálják. Az utcai árusoknál ettől természetesen eltérő árakkal találkozhatunk. Előfordul, hogy a felvágott (nem egész) gyümölcsöt drágábban adják, a lékelés pedig végképp kiment a divatból.
„A dinnye minőségét többek között az befolyásolja, hogy milyen volt az időjárás, milyen időszakban szedték le: a reggeli harmat fölszáradása után célszerű szedni. A hangot illetően pedig az »erős, mély csizmahang« az etalon. Az időjárás annyira befolyásoló tud lenni, hogy volt rá eset, hogy 40 fok körüli hőmérsékletben felrobbantak a dinnyék, ami miatt azután – a rovartámadás elkerülése végett – a termés nagy részét meg kellett semmisíteni”
– tudta meg a borsodi boon.hu hírportál egy helyi termesztőtől. A hazai görögdinnye háromnegyedét egyébként Magyarországon értékesítik, a többit exportálják. A mintegy 100 ezer tonnás belföldi fogyasztáson túl exportra nagyjából 20–25 ezer tonna körüli mennyiség juthat, amelynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül. Magyarországon az átlagos éves fogyasztás 10 kg/fő körül alakul.
Az áruházláncok oldaláról egyre inkább a kerek, 10 kilogramm súly alatti görögdinnyére van nagy igény, ezen kívül a magszegény dinnye aránya is évről-évre növekvő tendenciát mutat a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is.
Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország (idén kb. 5 százalékkal növekedett a termőterületük) és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.
(Forrás: Syngenta / boon.hu / Fotó: Mary Berg/Pixabay)
