Növényvédelem

A növényvédő szerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

MATE Sajtóközlemény

– Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.

Az eredmények a nívós Scientific Reports szaklapban jelentek meg.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a kutatások, melyek a környezetbe juttatott szennyezőanyagok (például biocidek, növényvédő szerek) és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása közötti kapcsolatokat vizsgálják.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói ehhez kapcsolódóan főként a glifozát hatásaival foglalkoznak, amely napjainkban a legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtószer-hatóanyag, mind globálisan (~700 ezer tonna/év), mind Magyarországon (~1800 tonna/év).

Korábban már kimutatták, hogy a glifozát és az azt tartalmazó készítmények összefüggésbe hozhatók magzatkárosító és a hormonrendszert károsító hatással, illetve befolyásolhatják az Escherichia coli és Salmonella enterica fajok antibiotikum-rezisztenciáját. A P. aeruginosa kórokozó esetében azonban mindezidáig senki nem vizsgálta a glifozát tartalmú növényvédő szerek és az antibiotikum-rezisztencia közötti esetleges összefüggést.

A MATE AKI Környezetbiztonsági Tanszék kutatói Dr. Kaszab Edit egyetemi docens és Dr. Háhn Judit tudományos főmunkatárs irányításával vágtak bele a téma feltárásába, melynek során részletesen megvizsgálták a glifozát és öt különböző glifozát-sókat tartalmazó, hazai piacon szabadon hozzáférhető gyomirtó szer antibiotikum-rezisztenciát kiváltó hatását a P. aeruginosa baktériumfaj környezeti és klinikai törzsei esetében.

Glifozát tartalmú növényvédő szer (GBH) által indukált imipenem rezisztencia (szerző: Kaszab Edit)

A kutatócsoport ezzel elsőként szolgáltatott eredményeket arról, hogy a glifozát és készítményei csökkentik a P. aeruginosa faj érzékenységét a széles spektrumú imipenem antibiotikum hatóanyaggal szemben. Mivel az imipenem a humán gyógyászatban jelenleg az egyik leghatékonyabbnak tekintett antibiotikum, így a glifozát hatására kialakuló rezisztencia hosszútávon veszélyeztetheti a multirezisztens kórokozók elleni küzdelmet.

A téma aktualitásához hozzájárul, hogy idén decemberben lejár a glifozát alkalmazásának engedélye, az újraengedélyezéshez szükséges, 2022 nyarán várt állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) csak 2023 júliusában fogja kiadni. Ugyan néhány napja elegendő tagállam másodjára is blokkolta a hatóanyag használatának egy évvel történő meghosszabbítását az újraértékelésig, az Európai Bizottság saját hatáskörében kívánja engedélyezni azt. A hatóanyag környezetegészségügyi hatásainak átfogóbb megismeréséhez a kutatócsoport fenti friss eredményei is hozzájárulhatnak.

A téma iránti óriási nemzetközi érdeklődést mutatja, hogy a Scientific Report-ban megjelent közleményt alig két hét alatt több mint 2700-an töltötték le, ezzel pedig jelenleg a legnagyobb figyelmet kapott közlemények körébe, azaz a top 5%-ba tartozik az azonos időszakban megjelent szakcikkekhez képest.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Permetezési Napló: szigorodnak a szabályok 2026-tól

2025. november 17. 08:10

A Nébih megerősítette, hogy a növényvédelmi és nitrát adatszolgáltatási kötelezettségek változatlanok, 2026-tól azonban nő a Permetezési Napló adattartalma.

Fordulat jön a biológiai növényvédelemben?

2025. november 15. 11:10

Az európai képviselők szerint az uniós gazdák csak akkor tudnak a kémiai peszticidekről lekapcsolódni, ha a biológiai alternatívák valóban elérhetővé válnak.

Megvizsgálták a gazdálkodók bőrét, nyugtalanító felfedezést tettek

2025. november 10. 14:10

Nem csak a mezőgazdasági termelők, hanem az átlagember bőrén is számos növényvédő szer megtapadhat, ami egészségügyi kockázatot rejt magában.

Ki és hogyan telel át – Túlélési praktikák a rovarvilágból

2025. november 8. 07:10

Poloskák, levéltetvek, kéregmolyok – mindnek megvan a maga túlélési stratégiája. Lássuk, ki hogyan telel át!

Fémben gazdag bolygók keletkezését figyelték meg magyar kutatók

2024. január 20. 10:10

Az embereket régóta foglalkoztatja, hogyan alakult ki a Föld és a Naprendszer. Bolygónk jelenlegi állapotából kiindulva a tudósok vissza tudták követni a Föld történetét a kezdetekig.

AgroFIELD Akadémia Konferencia – Dr. Robert L. Nielsen, a “Corn Guy” Magyarországon! – Videó

2019. január 17. 12:06

Dr. Robert L. Nielsen a konferencián a kukorica termesztésével, agronómiájával kapcsolatos kutatási eredményeit, precíziós technológiákkal kapcsolatos tapasztalatait osztja meg velünk.

Közös oktatási-kutatási projekteket valósít meg a MATE és a Nébih

2022. június 10. 14:16

A cél, hogy a felek közös oktatási-kutatási projekteket valósítsanak meg, továbbá szakmai céljaik érdekében együttesen mozgósítsák tudásbázisukat és kapcsolatrendszerüket.

Magyar fejlesztés a lítium-alapú akkumulátorok ígéretes alternatívája

2023. november 28. 12:40

Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói. Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.