Növényvédelem

A növényvédő szerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

MATE Sajtóközlemény

– Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.

Az eredmények a nívós Scientific Reports szaklapban jelentek meg.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a kutatások, melyek a környezetbe juttatott szennyezőanyagok (például biocidek, növényvédő szerek) és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása közötti kapcsolatokat vizsgálják.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói ehhez kapcsolódóan főként a glifozát hatásaival foglalkoznak, amely napjainkban a legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtószer-hatóanyag, mind globálisan (~700 ezer tonna/év), mind Magyarországon (~1800 tonna/év).

Korábban már kimutatták, hogy a glifozát és az azt tartalmazó készítmények összefüggésbe hozhatók magzatkárosító és a hormonrendszert károsító hatással, illetve befolyásolhatják az Escherichia coli és Salmonella enterica fajok antibiotikum-rezisztenciáját. A P. aeruginosa kórokozó esetében azonban mindezidáig senki nem vizsgálta a glifozát tartalmú növényvédő szerek és az antibiotikum-rezisztencia közötti esetleges összefüggést.

A MATE AKI Környezetbiztonsági Tanszék kutatói Dr. Kaszab Edit egyetemi docens és Dr. Háhn Judit tudományos főmunkatárs irányításával vágtak bele a téma feltárásába, melynek során részletesen megvizsgálták a glifozát és öt különböző glifozát-sókat tartalmazó, hazai piacon szabadon hozzáférhető gyomirtó szer antibiotikum-rezisztenciát kiváltó hatását a P. aeruginosa baktériumfaj környezeti és klinikai törzsei esetében.

Glifozát tartalmú növényvédő szer (GBH) által indukált imipenem rezisztencia (szerző: Kaszab Edit)

A kutatócsoport ezzel elsőként szolgáltatott eredményeket arról, hogy a glifozát és készítményei csökkentik a P. aeruginosa faj érzékenységét a széles spektrumú imipenem antibiotikum hatóanyaggal szemben. Mivel az imipenem a humán gyógyászatban jelenleg az egyik leghatékonyabbnak tekintett antibiotikum, így a glifozát hatására kialakuló rezisztencia hosszútávon veszélyeztetheti a multirezisztens kórokozók elleni küzdelmet.

A téma aktualitásához hozzájárul, hogy idén decemberben lejár a glifozát alkalmazásának engedélye, az újraengedélyezéshez szükséges, 2022 nyarán várt állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) csak 2023 júliusában fogja kiadni. Ugyan néhány napja elegendő tagállam másodjára is blokkolta a hatóanyag használatának egy évvel történő meghosszabbítását az újraértékelésig, az Európai Bizottság saját hatáskörében kívánja engedélyezni azt. A hatóanyag környezetegészségügyi hatásainak átfogóbb megismeréséhez a kutatócsoport fenti friss eredményei is hozzájárulhatnak.

A téma iránti óriási nemzetközi érdeklődést mutatja, hogy a Scientific Report-ban megjelent közleményt alig két hét alatt több mint 2700-an töltötték le, ezzel pedig jelenleg a legnagyobb figyelmet kapott közlemények körébe, azaz a top 5%-ba tartozik az azonos időszakban megjelent szakcikkekhez képest.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi történne, ha felhagynánk a növényvédő szerek használatával?

2026. január 3. 11:10

A Bonni Egyetemen készült kutatás azt vizsgálta, milyen lenne a világ növényvédő szerek használata nélkül. Mire jutottak?

Karácsonyi csók, beteg fák: mi a kapcsolat?

2025. december 24. 07:10

A karácsonyi fagyöngy szép, ünnepi és veszélyes egyszerre: mutatjuk, mi zajlik a fák koronájában.

Permetezési Napló: szigorodnak a szabályok 2026-tól

2025. november 17. 08:10

A Nébih megerősítette, hogy a növényvédelmi és nitrát adatszolgáltatási kötelezettségek változatlanok, 2026-tól azonban nő a Permetezési Napló adattartalma.

Fordulat jön a biológiai növényvédelemben?

2025. november 15. 11:10

Az európai képviselők szerint az uniós gazdák csak akkor tudnak a kémiai peszticidekről lekapcsolódni, ha a biológiai alternatívák valóban elérhetővé válnak.

Sajtóreggeli a legnagyobb hazai takarmánygyártó cégcsoporttal, az UBM Holding Nyrt.-vel

2023. március 14. 18:35

Az 1996-ban alapított UBM Holding Nyrt., 1,7 millió tonnás forgalmával hazánk legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője, emellett jelenlegi, 575 ezer tonnás termelési volumenével piacvezető takarmánygyártó cégcsoportja. Az UBM gyártástechnológiában az európai élvonal csúcsán jár, ezt szeretnék további országokba is elterjeszteni.

Ilyen hatással vannak a különböző trágyázási módok a talajra

2023. november 16. 11:10

A rangos PLOS ONE folyóiratban közölték magyar kutatók egy több mint 60 éves trágyázási tartamkísérletben végzett mikrobiológiai vizsgálataik eredményeit. A kutatás célja a trágyázás hosszú távú hatásának felmérése a talaj-mikrobióta funkcionális diverzitására.

Növényekből is lehet műanyag

2021. október 26. 07:36

Tisztán kőolajszármazék-alapú erőforrások mellett növények felhasználásával részben helyettesíthetők a műanyagok, ami nagyban hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. Ezt a területet kutatja dr. Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját.

Kutatás a szőlő aszálytűrő képességéről

2021. október 2. 04:37

A termelők nagy része nem tartja jónak a korai vegetációfejlődés és a termésérés folyamán bekövetkező vízhiányt, azonban a szakértő vizsgálati eredményei alapján a minőség kiteljesedésének kulcsát látja benne.