4℃ -4℃
február 22. Gerzson, Margit, Zétény
Növényvédelem

A növényvédő szerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

MATE Sajtóközlemény

– Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.

Az eredmények a nívós Scientific Reports szaklapban jelentek meg.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a kutatások, melyek a környezetbe juttatott szennyezőanyagok (például biocidek, növényvédő szerek) és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása közötti kapcsolatokat vizsgálják.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói ehhez kapcsolódóan főként a glifozát hatásaival foglalkoznak, amely napjainkban a legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtószer-hatóanyag, mind globálisan (~700 ezer tonna/év), mind Magyarországon (~1800 tonna/év).

Korábban már kimutatták, hogy a glifozát és az azt tartalmazó készítmények összefüggésbe hozhatók magzatkárosító és a hormonrendszert károsító hatással, illetve befolyásolhatják az Escherichia coli és Salmonella enterica fajok antibiotikum-rezisztenciáját. A P. aeruginosa kórokozó esetében azonban mindezidáig senki nem vizsgálta a glifozát tartalmú növényvédő szerek és az antibiotikum-rezisztencia közötti esetleges összefüggést.

A MATE AKI Környezetbiztonsági Tanszék kutatói Dr. Kaszab Edit egyetemi docens és Dr. Háhn Judit tudományos főmunkatárs irányításával vágtak bele a téma feltárásába, melynek során részletesen megvizsgálták a glifozát és öt különböző glifozát-sókat tartalmazó, hazai piacon szabadon hozzáférhető gyomirtó szer antibiotikum-rezisztenciát kiváltó hatását a P. aeruginosa baktériumfaj környezeti és klinikai törzsei esetében.

Glifozát tartalmú növényvédő szer (GBH) által indukált imipenem rezisztencia (szerző: Kaszab Edit)

A kutatócsoport ezzel elsőként szolgáltatott eredményeket arról, hogy a glifozát és készítményei csökkentik a P. aeruginosa faj érzékenységét a széles spektrumú imipenem antibiotikum hatóanyaggal szemben. Mivel az imipenem a humán gyógyászatban jelenleg az egyik leghatékonyabbnak tekintett antibiotikum, így a glifozát hatására kialakuló rezisztencia hosszútávon veszélyeztetheti a multirezisztens kórokozók elleni küzdelmet.

A téma aktualitásához hozzájárul, hogy idén decemberben lejár a glifozát alkalmazásának engedélye, az újraengedélyezéshez szükséges, 2022 nyarán várt állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) csak 2023 júliusában fogja kiadni. Ugyan néhány napja elegendő tagállam másodjára is blokkolta a hatóanyag használatának egy évvel történő meghosszabbítását az újraértékelésig, az Európai Bizottság saját hatáskörében kívánja engedélyezni azt. A hatóanyag környezetegészségügyi hatásainak átfogóbb megismeréséhez a kutatócsoport fenti friss eredményei is hozzájárulhatnak.

A téma iránti óriási nemzetközi érdeklődést mutatja, hogy a Scientific Report-ban megjelent közleményt alig két hét alatt több mint 2700-an töltötték le, ezzel pedig jelenleg a legnagyobb figyelmet kapott közlemények körébe, azaz a top 5%-ba tartozik az azonos időszakban megjelent szakcikkekhez képest.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Laposféreg a szobanövényeken: új invazív faj a kertészetekben

2025. február 19. 07:10

A húsevő laposféreg az elmúlt időszakban terjedni kezdett és most már komoly veszélyt jelent a talaj egészségére.

Kíméletes módszerek a szobanövények kártevői ellen

2025. február 4. 09:40

A fertőzött növényeket mindig azonnal el kell különíteni, hogy megakadályozzuk a kártevők további terjedését a többi növényre.

Fel kell készülni a japán cserebogarak támadására!

2025. január 8. 14:40

Svájcban már megjelent a japán cserebogár. A kártevő a gyümölcsösök, szőlő, dísznövények gyökerét rágja meg, óriási pusztítást okozva.

Óriási károkozásra képesek a szúfélék

2025. január 1. 16:10

Itthon a néhány száz hektáron növő lucfenyőkben már nem tesznek számottevő kárt, de például Ausztriában 2024-ben is fertőztek a betűzőszúk.

Növénytermesztés a tengerfelszín alatt

2022. április 29. 07:36

A Nemo’s Garden innovációjának kulcseleme egy speciális víz alatti „üvegház” (biodóm), amellyel lehetséges az óceán pozitív környezeti tényezőinek hasznosítása.

Burgonyatermesztés: új megközelítés szükséges

2021. július 26. 05:38

Egy közvélemény-kutatásban az agrárszakemberek 90%-a a klímaváltozás okozta változó környezeti körülményeket jelölte meg, mint a burgonyatermelést hátráltató tényezőket az elmúlt 10 év során.

Együttműködés a magyar gépgyártás innovációs kutatásainak elősegítéséért

2023. április 20. 10:34

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) stratégiai együttműködési megállapodást kötött, aminek dokumentumát Gödöllőn, A mezőgépipar fejlesztése az agrár-termékpályákon című konferencián írta alá Dr. Gyuricza Csaba rektor és Csanádi Tamás elnök.

AgroFIELD Akadémia Konferencia – Dr. Robert L. Nielsen, a “Corn Guy” Magyarországon! – Videó

2019. január 17. 12:06

Dr. Robert L. Nielsen a konferencián a kukorica termesztésével, agronómiájával kapcsolatos kutatási eredményeit, precíziós technológiákkal kapcsolatos tapasztalatait osztja meg velünk.