19℃ 15℃
szeptember 21. Máté, Mirella, Jónás
Megújuló energia

Magyar fejlesztés a lítium-alapú akkumulátorok ígéretes alternatívája

Debreceni Egyetem

Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói. Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.

A megújuló energia hasznosíthatóságát, annak tárolási lehetőségeit hosszú ideje kutatják a DE Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszék munkatársai. 

Számos akkumulátort használunk, ezek energiatároló képessége viszont limitált, ami általános gátja a megújuló energiák további terjedésének. A mai lítium-akkumulátoroknál több korlát jelentkezik, ami behatárolja a további fejlődést: kapacitásuk korlátozott és az újrahasznosíthatóságuk  körülményes.

Utóbbi miatt pedig nehéz beilleszteni a körforgásos gazdaságba, ami a hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi célokat mindenképp korlátozza. Folynak kutatások a lítium-alapú rendszerek ezen nehézségeinek megoldására, illetve a lítium más fémekkel történő kiváltására, ilyen például a mi fejlesztésünk, mely cinkanódot alkalmaz.

A cink-levegő akkumulátorok ennek is egy különleges válfajai, hiszen amellett, hogy cink az anódunk, a katódfolyamatnál a levegőből nyerünk oxigént” – magyarázza a kutatás alapját Nagy Tibor, a DE TTK Kémiai Intézet Alkalmazott Kémiai Tanszékének docense.

Nagy Tibor, a DE TTK Kémiai Intézet Alkalmazott Kémiai Tanszékének docense

A rendszer másik előnye, hogy nagy elméleti kapacitással rendelkezik, a szakember szerint mindezek alapján ez a lítium-alapú akkumulátorok egyik legígéretesebb alternatívája. 

Nem csak egy fél cellát vizsgáltunk, amit gyakran tesznek kutatások során, hanem összeraktunk egy teljes cink-levegő rendszert, ami már önmagában is alkalmazható akkumulátornak. Így készítettük el a prototípusunkat, ami használható az elektromos energia tárolására.

A különlegessége a rendszernek, hogy egyszerűen egy cinkanódot és aktív szénkatódot alkalmaztunk, mindkettő nagyon olcsó. További előnye, hogy nem használtunk katalizátort, ezáltal a prototípusban nincs nehézfém. Az energiatárolás a katód-oldalon a levegőből kinyert oxigén segítségével valósul meg – teszi hozzá Nagy Tibor.

A prototípus a hagyományos cink-levegő rendszerekhez viszonyítottan kisebb munkafeszültség tartományban működik, ami lehetővé tette, hogy jóval kíméletesebb körülmények között dolgozzon az akkumulátor

A prototípus a hagyományos cink-levegő rendszerekhez viszonyítottan kisebb munkafeszültség tartományban működik, ami lehetővé tette, hogy jóval kíméletesebb körülmények között dolgozzon az akkumulátor. Ennek hatására stabilabb működést tudtak elérni, háttérbe szorultak a káros, a kapacitást és az élettartamot csökkentő folyamatok.

Cink van az anódon és az aktív szénben nincs katalizátor, tehát semmilyen katalizátort nem alkalmazunk. Ez megint azért jó, mert egyszerű és környezetbarát. Elektrolitként lúgot alkalmazunk, amit viszonylag könnyen tudunk semlegesíteni. Mindössze egy adalékunk van, az úgynevezett karboximetilcellulóz, ami cellulóz-alapú polimer.

Tehát természetes eredetű és környezetbarát az a gyapjúköpeny is, ami a két elektródot elválasztja egymástól, és lehetővé teszi, hogy elektromos munkát végeztessünk az akkumulátorral. Összefoglalva, a rendszerünk könnyen előállítható, egyszerű, olcsó és könnyen újra hasznosítható, nincs benne problémás elem – sorolja a kutató. 

A fejlesztési folyamat meghatározó tényezőjeként említi a szakember a megfelelő geometria alkalmazását. A cellák megtervezését követően erre a célra a 3D-nyomtatást választották, amivel kellően hatékonyan lehetett tesztelni a geometriát, illetve precízen kialakítani a cellatestet. 

A kutatásban a DE TTK Alkalmazott Kémiai Tanszék munkatársai mellett a Szilárdtest Fizikai Tanszék szakemberei is részt vettek. A kutatási folyamat során több szabadalmi bejelentés is született.

A prototípusunk elkészült, most a léptéknövelés fázisában arra koncentrálunk, hogyan lehet a teljesítményét úgy növelni, hogy a pozitív tulajdonságokat megtartsuk. Elsősorban a kapacitás növelésén dolgozunk, de a cellák összekapcsolását is elvégeztük, hogy növeljük a kimenő feszültséget. Ehhez hozzájárul az egyetem Proof of Concept pályázata, ami megadja a lehetőséget számunkra egy lényegesen nagyobb kapacitással rendelkező rendszer kidolgozására – mondja a terveket illetően Nagy Tibor.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Így ég leghosszabban a tűzifa, ezt a trükköt érdemes eltanulni

2026. január 26. 09:10

Nemcsak a tűzifa minősége határozza meg, hogyan ég majd a tüzünk, de nekünk is be kell tartanunk két alapvető szabályt.

Kockázatos vállalkozásba fogott egy család a szalmabálákkal, de kifizetődött a hatalmas ötlet

2025. november 30. 13:10

Három kilométeres körzetből szedett össze szalmabálákat egy szemfüles család, hogy aztán különleges célra használja fel azokat.

Ennyi ideig kell száradnia a tűzifának, mindenki rosszul tudja

2025. november 30. 09:10

Nagyjából 20 százalék alá kell leszorítani a tűzifa nedvességtartalmát ahhoz, hogy ideálissá váljon a fűtéshez. De vajon mennyi idő alatt érhetjük ezt el?

Sok-sok méterrel csökkent a talajvíz szintje a százezrével telepített kutak miatt

2025. október 26. 09:10

Az öntözés kedvezően hat a termesztett növények fejlődésére, ha azonban átgondolatlan a vízgazdálkodás, az katasztrófához vezethet.

Juhászat - kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése

2018. október 8. 11:32

Egyre inkább előtérbe kerülnek a juhtenyésztésben a hazai fajták, mivel a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni.

Stresszkezelés a mezőgazdaságban címmel szervez konferenciát a Magro.hu és a Debreceni Egyetem

2024. február 6. 12:40

A Magro.hu ismét megrendezi mezőgazdasági konferenciáját: a Stresszkezelés a mezőgazdaságban, NÖVÉNY-ÁLLAT-GAZDA Konferencia és Kiállítás 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.

Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása

2020. október 16. 08:31

Befejeződött a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. konzorciumi vezető, a Debreceni Egyetem és a Balogh-Farm Tépe Kft. konzorciumi tagok kutatás-fejlesztési projektje. A beruházás összköltsége 2,151 milliárd Ft, melyből a projekt 1,202 milliárd Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Széchenyi 2020 program „GINOP-2.2.1-15 – K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” tárgyú pályázati felhívása keretében nyert el.

Negyven évesek a debreceni növénytermesztési tartamkísérletek

2023. október 13. 12:40

A mesterséges intelligencia bevonásával folytatódik a Debreceni Egyetem multidiszciplináris agrárkutatása, az idén negyven éves szántóföldi tartamkísérlet-sorozat. Az Európában is egyedülálló kukorica- és kalászos kutatások elmúlt négy évtizedének eredményeit konferencián mutatták be az egyetem agrárkarán.