Klorózisos tünet szinte bármilyen növényen felléphet, különféle okok miatt és szinte az év bármelyik szakában.
A kifejezés alatt egyszerűen a növény valamelyik zöld részének a sárgulását nevezzük. A leggyakrabban tápanyaghiány vagy vírusbetegség okozza a tüneteket, de egyéb élettani vagy környezeti problémák is állhatnak a háttérben.
A levélsárgulás típusa (például az érintett levelek elhelyezkedése a növényen és/vagy a sárgulás mintázata és elhelyezkedése a levélen) gyakran változik. A klorózist gyakran más tünetek is kísérik, amelyek további támpontokat adnak az okokra vonatkozóan, például hervadás, levélhullás, hervadás, satnyulás. A levélsárgulás leggyakoribb okait az alábbiakban ismertetjük.
Tápanyagproblémák
Az erek közötti területek sárgulása (interveinális klorózis) általában mangán-, vas- vagy magnéziumhiányra utal. A vashiány először a legfiatalabb leveleket érinti, míg a mangán- és magnéziumhiány tünetei általában az idősebb leveleken jelentkeznek.
A nitrogénhiány általánosabb levélsárgulást vagy -vörösödést okoz, kezdetben általában az idősebb leveleken, emellett azok gyakran elveszítik egészséges megjelenésüket. Káliumhiány esetén a sárgulás gyakran kifejezettebb a levélszéleken.
Súlyosabb tápanyaghiány esetén a sárga szövetek barnulnak, akár el is halnak, és nekrózis lép fel. A kezelés során a hiányzó tápanyagokat megfelelő típusú műtrágyával pótoljuk.
Vírusok
A klorózis a növények vírusfertőzésének nagyon gyakori tünete. A tünetek nagyon változatosak, és függnek a vírus típusától, a gazdanövénytől, sőt még az időjárási viszonyoktól is. Míg néhány vírus a levelek egyöntetű sárgulását okozza, addig sokkal gyakoribbak a mintázatok, például mozaikos vagy más alakú foltok, csíkok, gyűrűs foltok, vonalas minták formájában.
Szinte minden növénynek lehet valamilyen vírusa, felsorolni szinte lehetetlen őket. Mivel a vírusok önmagukban terjedni nem tudnak, mindig valamilyen vektor szervezet közvetíti őket. A vírusokat kezelni nem, hanem megelőzni lehet a vektorok irtásával, egészséges szaporítóanyag használatával.
Kórokozók és kártevők
A vírusokon kívül számos más betegség is okozhatja a levelek sárgulását. Egyes levélfoltosságok (pl. a rózsa feketefoltossága) a levelek etiléntermelését serkentik, ami gyors sárguláshoz és levélhulláshoz vezet. A rozsdák, a lisztharmatok is okozhatják a levél egészének vagy egy részének sárgulását. Sok ilyen esetben a sárgulással érintett területeken vagy azok közelében megtalálhatók a gombák is (micélium, termőtestek, spórák stb.).
A gyökérrendszert (pl. fitoftóra) vagy a vízvezető szöveteket (pl. verticillliumos hervadás) megtámadó betegségek szintén okozhatnak levélsárgulást. Más tünetek is jelentkeznek, mint például a gyökérrothadás vagy az érszövetek elszíneződése, és a növény általában gyengül, életereje csökken, hervad, elhal, és sok esetben végül elpusztul.
A növények lombozatát vagy gyökereit megtámadó kártevők szintén gyakran okoznak levélsárgulást. Ilyenek például bizonyos szívogató kártevők, mint a levéltetvek, valamint a gyökereket tápláló kártevők, mint a gyökérlégy.
Környezeti és időjárási problémák
Ezen a kategórián belül is számtalan ok említhető, amelyek a növény számára kedvezőtlenek.
Vízzel telített talaj vagy virágföld. A víz kiszorítja a levegőt a talajrészecskék közötti térből, és a növények gyökerei szó szerint megfulladhatnak. A vízzel való telítődés rossz vízelvezetésű vagy kötött, tömörödött talaj esetén gyakori.
A tiszafa és a nárcisz különösen hajlamos az ilyen típusú károsodásra. Ha a pangó víz tartósan fennáll, akkor más tünetek is jelentkezhetnek, mint például levélhullás. A növény megmentése érdekében javítani kell a talaj vízvezető képességén és/vagy fel kell lazítani.
A szárazság szintén klorózishoz, majd barnuláshoz és levélhulláshoz vezethet. Ezek a tünetek gyakoriak a frissen ültetett, nem elég mélyre nyúló gyökérzetű növényeknél is, főleg laza, alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajokon.
A hideg okozta klorózis tavasszal gyakori a fiatal, növekedési fázisban lévő leveleken. Az érintett levelek a szezon hátralévő részében ilyen állapotban maradhatnak, esetleg le is hullanak. Az ilyen típusú tüneteket mutató növények közé tartozik például a magnólia vagy a japán dérbabér.
Gyomirtó szer okozta károk
A tünetek a gyomirtó szerektől függően változnak. A sárgulás érintheti az erek közötti területeket, magukat az ereket, vagy általánosabban oszlik el a növényen. Gyakran más tünetek is jelentkeznek, mint például torzulás, barnulás, visszahajló hajtások stb. Ha mi magunk nem permeteztünk gyomirtóval, érdemes rákérdezni a szomszédoknál.
Természetes levélhullás
A lombhullató növények szezonálisan, általában ősszel hullatják leveleiket. Ez egy természetes folyamat, amelyet a rövidebb nappalok és az alacsonyabb hőmérséklet vált ki, és amely lehetővé teszi a növények számára, hogy energiát takarítsanak meg a téli hónapokban. A csodálatos színkavalkádnak csak az egyik összetevője a sárga.
Az örökzöld növények is rendszeresen ledobják régi leveleiket, és ezek a levelek is gyakran sárgulnak, mielőtt lehullanának. Csak a fiatal levelek elvesztése adhat okot aggodalomra, vagy ha egyszerre nagyobb mértékű levélvesztés történik. Ilyenkor alapos vizsgálatra van szükség, hogy a korábban felsorolt okok közül melyik állhat a háttérben.
Fotó: Pixabay
