A szója kezelésére szolgáló növényvédő szerek túlzott mértékű és nem szakszerű kijuttatása okozhatja a betegséget.
Az elmúlt évtizedek alatt Brazília a világ vezető szójatermesztő országává vált, és, ami nem annyira büszkeségre okot adó eredmény: a világ vezető növényvédőszer-felhasználójává. Noha a növényvédő szereket mindig is gyanakvás övezte, valójában nem sokat tudunk a lakosságra gyakorolt hatásukról.
Amerikai egyetemek működtek együtt egy Brazíliában végzett kutatásban, amelyben azt vizsgálták, a szójatermesztés terjedése és a vele járó fokozódó növényvédőszer-használat hogyan korrelál a halállal végződő gyermekkori rákos megbetegedésekkel.
Maga a folyamat, hogy a kevés inputot igénylő marhatenyésztésből intenzív szójatermesztésre váltottak a helyi gazdálkodók, nagyon hirtelen történt, ám ezzel egy időben nem tanulták meg a megfelelő permetszer-kijuttatást és óvintézkedéseket, aminek súlyos hatásai vannak – jelentette ki az egyik kutató.
A legkiszolgáltatottabb réteg, a gyerekek körében keresték az egészségügyi következményeket, a leggyakoribb gyermekkori rákfajtára, az akut limfoid leukémiára fókuszálva. Ehhez a Cerrado és Amazonas régió mezőgazdasági területeiről gyűjtöttek különféle adatokat.
A Cerrado régióban 2000 és 2019 között megtriplázódott a szójatermesztés, az Amazonasnál pedig 20-szorosára, 0,25 millióról 5 millióra nőtt a szójatermő terület. A növényvédőszer-használat pedig háromszorosára, illetve tízszeresére ugrott – a helyiek így 2,3-szer több vegyszert használnak, mint az Egyesült Államokban.
„Az eredmények szignifikáns összefüggést mutatnak a szójatermesztés terjedése és a gyermekkori leukémia okozta halálozások között, amelyeknek legalább fele kapcsolódik az intenzív termesztéshez és a növényvédő szereknek való kitettséghez” – mondta az Illinois-i Egyetem kutatója.
Számításuk szerint 123, 10 évesnél fiatalabb gyermek halálát okozhatta közvetlenül a növényvédő szereknek való kitettség 2008 és 2019 között a 226 jelentett, halállal végződő megbetegedésből. Még nem bizonyított egyértelműen, hogy más ok nem állhat a háttérben, ezért a kutatók azon dolgoznak, hogy ezeket kizárják. Az biztos, hogy a szója fogyasztása és a halálozások között nincs szignifikáns összefüggés.
A fertőzés egyik legfőbb forrása a víz, mivel a kutatás szerint szorosan kapcsolódik a felszíni vizek fogyasztása az alsóbb régiókban előforduló halálozásokkal. Egy 2006-os adat szerint ugyanis a lakosság 50%-a ivóvíznek a felszíni vizeket használja, amelyekbe a vegyszerek könnyen belekerülhetnek.
A kutatók attól tartanak, hogy az eredményeik csupán a jéghegy csúcsát jelzik, ezért a lakosság edukációjára van szükség. Brazília éppen most állít össze egy tervet, amelynek alapján minden növényvédő szert engedélyeztetni kellene – ezekre ugyanis szükség van, de csakis körültekintően alkalmazva.
(Fotó: taylormariecasey13/Pixabay)
