Növényvédelem

Növényi immunválaszok

Agrofórum Online

Ahogy az állati, úgy a növényi szervezet is folyamatos készenlétben áll a fertőzések leküzdése céljából. A növényi immunitás két fő komponensből tevődik össze: a kezdeti védelmi mechanizmus a betolakodó szervezet sejtfelszíni receptoros érzékelése, míg a második riasztási útvonal sejten belüli receptorválasz eredménye - a hortidaily.com szerint.

Az utóbbi időben egyre több bizonyíték kerül napvilágra a két – eddig különállónak hitt – mechanizmus szerves kapcsolatáról. Egy, a Thorsten Nürnberger, a Tübingeni Egyetem növényi molekuláris sejtbiológia professzora, valamint Jane Parker professzor (Max Planck Intézet) által vezetett nemzetközi kutatócsoport feltárta a két folyamat közötti kapcsolatot olyan elemek felfedezésével, melyek mindkét folyamat jelátviteli útjában szerepet játszanak. A megfelelő immunvédelem és a patogén szervezetekkel szembeni erős ellenálló képesség különösen fontos tényezők a növénynemesítésben.

A csapat eredményeit, melyek egy új növényi immunrendszer-modellt alapozhatnak meg, a neves Nature természettudományos folyóiratban publikálták.

Összevetve az állati és emberi immunrendszerrel, a növényeké kevésbé ismert, mely abban az esetben aktiválódik, hogyha a növényi sejt felületén elhelyezkedő érzékelő sejtek képesek megkötni és felismerni a különböző patogén szervezetek jelenlétére utaló részecskéket. ,,Ez a rendszer leginkább gyenge, nem-specifikus immunválaszt vált ki a növényekben.” – mondta el Rory Pruitt, a tanulmány első szerzője. Az immunválasz ellenére gyakran néhány kórokozó képes úgynevezett effektorfehérjéket ,,csempészni” a növényi sejtekbe, amelyek ki tudják kapcsolni a sejtek védelmi mechanizmusát.

Az immunrendszer második jelátviteli útvonala az effektorok felismerésén alapul, mely működésbe hozza a növény védekezőképességét. A legtöbb esetben ez a folyamat eredményez kifejezett választ: az érintett növényi sejtek programozott sejthalál következtében pusztulnak el, amely szöveti elváltozásokhoz, léziók kialakulásához vezet, így a kórokozó már nem tud továbbterjedni. Miközben a kutatók igyekeztek a legalapvetőbb elemekre bontani az immunfolyamatokat, fény derült számos párhuzamra. A növények nem rendelkeznek antitestes immunválasszal úgy, mint az állatok, ugyanakkor megdöbbentő hasonlóságokra derült fény a jelátviteli utak molekuláris folyamatainak és a bennük részt vevő szerves anyagok kémiai összetétele tekintetében.

A szakértők szerint ez a kutatási terület alapvető a növényi betegségekkel szemben ellenálló fajták nemesítésében.

Forrás: https://www.hortidaily.com/article/9354428/two-branches-of-plant-immune-response-closely-linked/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Növényvédő szerek: két hatóanyagot betilthat az Európai Unió

2024. december 12. 09:10

Az Európai Bizottság visszavonhatja két hatóanyag, a flufenacet és a flutolanil növényvédelmi engedélyét. Egyelőre javaslattervezetekről van szó.

Ha enyhe lesz a tél, megint küzdhetünk a mezei pockokkal

2024. november 26. 13:10

Most érdemes körülnézni a szántóföldön és környékén és felmérni, hogy milyen a pocokhelyzet. A legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés.

Szappanszerű anyagokat tartalmazó növényeket tesztelnek kártevőirtásra

2024. november 25. 14:40

A bionövényvédelemben, de más területeken is kiválóan felhasználhatóak a szántóföldön megtermelt fehérjenövényekből kivont szaponinok.

Az éghajlatváltozás csökkenti a gyomirtó szerek hatékonyságát

2024. november 22. 16:10

A gyomirtó szerek maximális hatékonyságához optimális körülmények a klímaváltozás miatt egyre ritkábbak. Mire kell felkészülnünk?

Homoki prérifű: futótűzként terjed homokterületeinken az új inváziós fűfaj

2019. október 16. 05:36

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

A hazai sikerek révén világszerte új lendületet kaphat a házi galamb genetikai kutatása

2023. március 2. 12:31

A világon elsőként a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaznak DNS chip-technológiát a házi galamb genetikai vizsgálata során, az új analitikai módszer jelentősen segíti a faj genetikai feltérkepézését.

Emlékeznek a növények?

2023. február 9. 13:26

A növények memóriájának molekuláris hátterét vizsgálták a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (COST - European Cooperation in Science and Technology) keretében. A kutatás eredményeiről szóló tanulmány a növénytudomány vezető szaklapjában, a Trends in Plant Science-ben jelent meg.

Magyar kutató sikere a nemzetközi IT versenyen

2018. november 12. 08:31

A kutatások legújabb eredményeiről készített prezentációjával Kovács Ádám benevezett az EDEM Visualization Contest 2018. évi versenyére, ahol neves egyetemek versenyzőit megelőzve elnyerte az első díjat.