Növényvédelem

Növényi immunválaszok

Agrofórum Online

Ahogy az állati, úgy a növényi szervezet is folyamatos készenlétben áll a fertőzések leküzdése céljából. A növényi immunitás két fő komponensből tevődik össze: a kezdeti védelmi mechanizmus a betolakodó szervezet sejtfelszíni receptoros érzékelése, míg a második riasztási útvonal sejten belüli receptorválasz eredménye - a hortidaily.com szerint.

Az utóbbi időben egyre több bizonyíték kerül napvilágra a két – eddig különállónak hitt – mechanizmus szerves kapcsolatáról. Egy, a Thorsten Nürnberger, a Tübingeni Egyetem növényi molekuláris sejtbiológia professzora, valamint Jane Parker professzor (Max Planck Intézet) által vezetett nemzetközi kutatócsoport feltárta a két folyamat közötti kapcsolatot olyan elemek felfedezésével, melyek mindkét folyamat jelátviteli útjában szerepet játszanak. A megfelelő immunvédelem és a patogén szervezetekkel szembeni erős ellenálló képesség különösen fontos tényezők a növénynemesítésben.

A csapat eredményeit, melyek egy új növényi immunrendszer-modellt alapozhatnak meg, a neves Nature természettudományos folyóiratban publikálták.

Összevetve az állati és emberi immunrendszerrel, a növényeké kevésbé ismert, mely abban az esetben aktiválódik, hogyha a növényi sejt felületén elhelyezkedő érzékelő sejtek képesek megkötni és felismerni a különböző patogén szervezetek jelenlétére utaló részecskéket. ,,Ez a rendszer leginkább gyenge, nem-specifikus immunválaszt vált ki a növényekben.” – mondta el Rory Pruitt, a tanulmány első szerzője. Az immunválasz ellenére gyakran néhány kórokozó képes úgynevezett effektorfehérjéket ,,csempészni” a növényi sejtekbe, amelyek ki tudják kapcsolni a sejtek védelmi mechanizmusát.

Az immunrendszer második jelátviteli útvonala az effektorok felismerésén alapul, mely működésbe hozza a növény védekezőképességét. A legtöbb esetben ez a folyamat eredményez kifejezett választ: az érintett növényi sejtek programozott sejthalál következtében pusztulnak el, amely szöveti elváltozásokhoz, léziók kialakulásához vezet, így a kórokozó már nem tud továbbterjedni. Miközben a kutatók igyekeztek a legalapvetőbb elemekre bontani az immunfolyamatokat, fény derült számos párhuzamra. A növények nem rendelkeznek antitestes immunválasszal úgy, mint az állatok, ugyanakkor megdöbbentő hasonlóságokra derült fény a jelátviteli utak molekuláris folyamatainak és a bennük részt vevő szerves anyagok kémiai összetétele tekintetében.

A szakértők szerint ez a kutatási terület alapvető a növényi betegségekkel szemben ellenálló fajták nemesítésében.

Forrás: https://www.hortidaily.com/article/9354428/two-branches-of-plant-immune-response-closely-linked/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Permetezési Napló: szigorodnak a szabályok 2026-tól

2025. november 17. 08:10

A Nébih megerősítette, hogy a növényvédelmi és nitrát adatszolgáltatási kötelezettségek változatlanok, 2026-tól azonban nő a Permetezési Napló adattartalma.

Fordulat jön a biológiai növényvédelemben?

2025. november 15. 11:10

Az európai képviselők szerint az uniós gazdák csak akkor tudnak a kémiai peszticidekről lekapcsolódni, ha a biológiai alternatívák valóban elérhetővé válnak.

Megvizsgálták a gazdálkodók bőrét, nyugtalanító felfedezést tettek

2025. november 10. 14:10

Nem csak a mezőgazdasági termelők, hanem az átlagember bőrén is számos növényvédő szer megtapadhat, ami egészségügyi kockázatot rejt magában.

Ki és hogyan telel át – Túlélési praktikák a rovarvilágból

2025. november 8. 07:10

Poloskák, levéltetvek, kéregmolyok – mindnek megvan a maga túlélési stratégiája. Lássuk, ki hogyan telel át!

Dr. Gyuricza Csabát nevezték ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorának

2021. május 27. 04:37

Áder János köztársasági elnök Gyuricza Csabát nevezte ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának, a kinevezés 2021. május 1-től 2026. április 31-ig terjedő időtartamra szól.

Magyar fejlesztés a lítium-alapú akkumulátorok ígéretes alternatívája

2023. november 28. 12:40

Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói. Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.

Kihirdették a Nemzeti Agrártehetségek versenye nyerteseit

2020. január 10. 12:33

A társadalmi és történelmi kihívásokra az agrártudományok területének is reagálnia kell, sikeres válaszokat pedig kizárólag az innovációk útján leszünk képesek találni.

Bioszén felhasználásával távolítják el az antibiotikumokat a szennyvízből

2023. március 28. 09:34

A kutatók jelenleg olyan alternatív vízforrások után kutatnak, amelyek fenntartható módon képesek kielégíteni a jelenlegi és jövőbeli öntözési igényeket.