Az Európai Unió tárgyalóinak a múlt a héten nem sikerült megállapodniuk a tömb hatalmas mezőgazdasági támogatási programjának reformjairól. Júniusban folytatódnak a tárgyalások a kisgazdaságok védelméről és a mezőgazdaság környezeti hatásainak visszaszorításáról szóló szabályokról.
Az EU a Közös Agrárpolitikájának (KAP) megreformálásáért folytatott hároméves küzdelme közeledik a végéhez. Az EU 2021-2027-es költségvetésének nagyjából egyharmadát – 387 milliárd euró – teszi ki a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetések és a vidékfejlesztés támogatás. Az új szabályok 2023-tól kezdődően lépnek életbe.
A megújítás célja a mezőgazdaság környezeti hatásainak visszaszorítása, amely az élőhelyekre és fajokra gyakorolt leggyakoribb hatás, és az EU üvegházhatású gáz kibocsátásának 10 százalékáért felelős. A múlt heti tárgyalások után az EU-tagállamok nem találtak kompromisszumot az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során.
Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa azt reméli, hogy júniusban sikerül megállapodásra jutni. De szerinte a tagállamoknak „túlzott félelmeik voltak”, hogy a környezetvédelmi programokra elkülönített pénz csökken, mert a gazdák nem pályáznak majd rá. Maria do Ceu Antunes portugál mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a tagállamok „számos engedményt tettek” a tárgyalásokon. Az Európai Parlament törvényhozói szerint a tagállamok az utolsó pillanatban apró betűvel kiegészítették a szabályokat és ezzel gyengítették azokat.
Az egyik megoldatlan vita az, hogy mennyit kell költeni a környezet védelme érdekében az „ökoszisztémákra”, például az ökológiai gazdálkodásra vagy a tőzegterületek újbóli nedvesítésére a szén-dioxid megkötésére. Az EU tagállamai előírták azt a követelményt, hogy az országok évente átlagosan a kifizetések 18 százalékát fordítsák a mezőgazdasági termelők ilyen rendszereire, vagy elveszítik a pénzt – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva. A Parlament kötelező erejű 30 százalékos részesedést kért.
További megoldatlan kérdések között szerepel a pénz átirányítása a nagybirtokosoktól és a vállalkozásoktól a kisebb gazdaságokba. A Parlament szerint az országoknak át kellene irányítaniuk a kifizetések egy részét a kisebb gazdaságoknak. A tagállamok szerint az országok kilépést vehetnek fontolóra, ha más módszereket alkalmaznak az alapok elosztásánál.
Egyesek szerint a javaslatok nem tudják összehangolni a gazdálkodást az EU éghajlati ambícióival, és lehetővé tennék a források nagy részének az ipari gazdálkodás szennyező formáira való elköltését. Más tárgyalt szabályok meghatároznák a munkakörülmények normáit és válságalapot képeznének arra az esetre, ha a mezőgazdasági piacokat vészhelyzet, vagy például egy járvány zavarja meg.
