Támogatások, pályázatok

Az új támogatás célja a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése

AM Sajtóiroda

Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást.

A szaktárca szerint ez a változás százezer hektáron ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket. A fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése tehát már a támogatásra jogosult területek kijelölésénél megkezdődik annak érdekében, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás javítsa a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát.

A KAP stratégiai tervekről szóló uniós rendelet alapján – szakítva a több évtizedes tiltással – lehetővé vált, hogy a „támogatásra jogosult hektár” fogalmába ezen túl beleértsük azokat a művelés alatt nem álló területeket, illetve tájképi elemeket, amelyeket:

·       helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) vagy az agrár-ökológiai program (AÖP) keretben kell fenntartani,

·       más kötelezettségek miatt korábban (pl. Natura 2000 előírások, erdősítés stb.) nem feleltek meg a támogatható hektár fogalmának,

·       korábban szántóként vagy gyepként hasznosítottak, de a jövőben átalakítják fás sávvá, vizes élőhellyé vagy a fent felsorolt területtípusok bármelyikévé.

A 2022. december 31-ig tartó időszakban az uniós szabályok alapján a területalapú támogatás csak a mezőgazdaságilag művelt területeken vehető igénybe, ahol úgynevezett minimumkövetelményeket be kell tartani. Ezek az előírások segítették ugyan a mezőgazdasági területek kultúrállapotban tartását, például a túlzott gyomosság elkerülését, ökológiai szempontból azonban nem minden esetben kedvezőek. Az elmúlt évtizedek gyakorlata azt mutatta, hogy a minimumkövetelményeknek való megfelelést, illetve a minél nagyobb támogatható terület elérését ösztönző uniós támogatási rendszer nem kedvezett a táblaszegélyek, mezővédő sávok, vízjárta területek vagy éppen a belvizes foltok megőrzésének.

A közvetlen területalapú támogatásra jogosult területek körének bővítése hatékonyan járul hozzá a mezőgazdasági területek talajállapotának, mikroklímájának, vízháztartásának javításához, illetve a kapcsolódó élőhelyek sokszínűségének növeléséhez. Az új intézkedéssel az Agrárminisztérium mintegy százezer hektárral növelné a támogatható területeket. Ezzel biztosítható, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás ne késztesse a termelőket a termőterületek ésszerűtlen növelésére a nem termelő területek terhére, sőt ösztönözné a termelés megváltozott klimatikus viszonyokhoz való adaptációját.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Madárinfluenza: így segít a kormány a gazdáknak

2025. október 4. 10:10

Több mint 2 milliárd forint támogatást kapnak a víziszárnyas-tartók a madárinfluenza elleni védekezéshez.

Rendkívüli támogatás a kukoricatermelőknek

2025. szeptember 26. 10:10

Az aszály sújtotta gazdák hektáronként 16.535 forintot kapnak, összesen több mint 58 ezer termelő részesül a segítségből.

Milliárdos pályázatok az agrárium megújítására: szőlőtől az erdőig

2025. szeptember 3. 09:10

Több agrárágazat is új pályázatokra számíthat ősszel. A szőlősgazdáktól a díszkertészeken át az erdészekig mindenkit érintenek az új támogatási formák.

Zöldalapú jövőtervezés indul: elrajtolt az ÖSZ-ZI projekt

2025. augusztus 29. 14:10

A 2025. január 1. és 2028. december 31. között megvalósuló, röviden „ÖSZ-ZI” projekt fő kedvezményezettje az Agrárminisztérium.

Szereti a rizst? Akkor ez érdekelni fogja

2018. november 27. 04:36

A rizs szerepe az emberiség táplálásában kiemelkedő, világszerte 160 millió hektáron termesztik. A rizskutatás fellegvára a Fülöp-szigeteki Nemzetközi Rizskutató Intézet (International Rice Research Institute, IRRI), mely nem csak a rizshez kapcsolódó tudományos tevékenységek központja, de igazi szellemi műhely is. A tanulmányútról készült beszámolóban a főbb rizsnemesítési célokról, a modern „klímabiztos” fajtákról olvasható összefoglaló.

A klímaváltozás és az özönnövények II.

2023. február 24. 06:38

Mi a titka azoknak az idegenhonos fajoknak, amelyek özönnövényként képesek megbolygatni nemcsak a szántóföldi és kertészeti mezőgazdasági tevékenységet, de gondot okozhatnak a kertben és a természetes vegetáció egyensúlyában is? Miért olyan sikeres a parlagfű, a szerbtövis-fajok és a különböző kölesfajok hazai terjedése?

A kukorica lesz a hazai vesztese a klímaváltozásnak, a napraforgó pedig az egyik nyertese

2024. október 6. 14:10

A kukorica helyét részben a napraforgó veheti át, illetve teret nyerhetnek olyan tavaszi vetésű növények is, mint például a cirok és a szója.

Katasztrófához vezethet, ha tovább csökken a biodiverzitás

2019. május 24. 07:36

A növényi vegetáció produktivitásának csökkenése mellett ami igazán rémisztő, az a beporzásért felelős rovarok számának drasztikus csökkenése. Mellettük a kártevőket pusztító madarak és az óceánok és tengerek táplálékláncának alapját képező halfajok száma is drámai csökkenést mutat.