Március utolsó napjaiban az USDA (az USA Mg.Min-a) várható vetésterület adatai voltak a meghatározóak. A várt számok 93,1 illetve 90 millió acre volt a kukoricára illetve a szójababra, de az USDA előzetes felmérése alapján 91,1 illetve 87,6 millió acre várható és ez a piaci résztvevők számára meglepetés és csalódás volt. Ennek következménye volt, hogy szerdán jelentősen emelkedtek a jegyzések. Az USA-ban a tőzsdei árszintek új csúcsértékeket is elértek, főként az ó-termésnél, míg az európai tőzsdei árak a zárás előtt nem sokkal „robbantak fel”. Másnap már nem volt ennyire hektikus a piac, a Húsvét körüli munkaszüneti napok illetve a negyedév végi pozíció zárások eredményeként a jegyzések csökkentek. Összességében a hetet alig zárta feljebb a piac – a szójabab májusi jegyzése Chicagoban alig 0,6 %-kal volt csak magasabb, igaz a hét közben a csúcsérték 3 %-kal is feljebb volt. A kukorica esetében a csúcsértékhez képest kisebb volt a korrekció, de ennél a terméknél is igaz, a szerdai meglepetésen a piac átlépett és április első napjai mutatják majd, a többség mire számít.
Európában és a Fekete-tenger térségében is csökkentek az árak, a héten Algéria után Egyiptom is piacra lépett látva a csökkenő árakat. A táblázatunkban szereplő romániai új-termésű búzára vonatkozó árak kiemelt figyelmet érdemelnek, mert ha továbbra is igazolódnak a héten közölt jegyzések, úgy a vártnál is nagyobb árcsökkenés következhet be. A 150,-EUR/to körüli árszintek kb. két hete még közel 70,-EUR/to-val voltak feljebb, a csökkenés pont a készletjelentést követően következett be. A fizikai piacon szokott lenni ekkora változás, egyelőre még nem tekinthető véglegesnek illetve a húsvéti hosszú hétvége miatt még más piacokról nem került ez megerősítésre, de ha valóban ez az árszint jellemző lesz, úgy az már a hazai piacokra is komoly hatással lesz.
A dél-amerikai helyzet kedvező – Argentínában és Brazíliában is jól haladnak a betakarítási valamint a brazíliai szójabab betakarítását követő kukorica vetés munkái, így ezek a piacok is további kínálattal jelenhetnek meg a piacokon. Az utóbbi napokban voltak ugyan késések a szállításokban, de ez jórészt csak Kínát érintette, ahol ismét emelkedtek az árak. A sertés-pestist követő igény-felfutás továbbra is tart, a kínai kormányzat folytatta a meglévő készletek, tartalékok piacravitelét, hogy valahogy fékezze az áremelkedést.
Más módszert alkalmaz Oroszország, ott a gabonafélékre kivetett export-vám után az olajosmagvakra és a növényi olajokra is export-vám kerül bevezetésre. A módszer hasonló lesz az eddigiekhez, a piaci árak és az előre meghatározott védőárak közötti különbség alapján kell befizetést teljesíteni és bár ez az export-árak emelkedését is hozhatná, egyelőre a kivitel csökkenését tapasztalhatjuk.
Hazánkban is csendes volt a hét – szerintem egyre határozottabb a búza árának csökkenése, a napraforgómag ára is stabilizálódott és a kukorica iránti kereslet is csökken. Az új-termésnél még a számolás tart, nehéz most pozíciót felvenni akár vételi, akár eladási oldalon, sok minden változhat még a következő napokban. A legfontosabb áralakító tényező az időjárás lesz, ahogy már láttuk korábban is, a szárazság nagyon el tudja téríteni a belső árakat az export alapján számított áraktól, a kérdés, melyik belföldi felhasználó meddig vár ki és mikor lép piacra és áraz az éppen elérhető exportárak alapján.
Az elmúlt héten a talajok nedvesség-tartalma immár jellemzően 30 % alá került és ez tovább rontja az őszi vetések beindulását illetve a tavaszi munkák végzését és a frissen vetett magvak csírázásának megindulását. A talajok hőmérséklete -az ország közepétől eltekintve- még mindig 10 fok alatt van és ez a kivetett magvak csírázását is hátráltatja, de a mélyebb rétegekben meglévő víz-tartalék felhasználhatóságát is rontja. A következő hétre kb. 4-5 mm-nyi csapadékot jelez a meteorológia és ez a hiányzó 35-50 mm-hez képest nem elegendő. Készülnünk kell a száraz áprilisra és ez minden terményünk esetében a kínálat visszaesését hozhatja.
Összességében most úgy látszik, nem lesz egyszerű a következő néhány hét, mert a nemzetközi piacokon várható árcsökkenéssel egyidejűleg a hazai kínálat csökkenése következhet be és a két tényező egymással ellentétes ármozgást indokolna. A felhasználói oldal még nincs kényszerben, hogy szerződjön, de a termelői, eladói oldal sincs késésben így a kérdés, hogy hol fogy el hamarabb a kitartás és ki lesz az első piacralépő.
