A múlt héten egy videókonferencián az ukrajnai helyzettel kapcsolatosan megerősítést nyert, hogy a tavaszi vetések mind kukoricából, mind szójababból rekord-szintet érhetnek el és ez a mostani csapadék nagyban javította a tavaszi vetések állapotát.

A búzákra vonatkozó hírek közül számunkra lényeges volt, hogy Románia keleti és déli részein viszont már úgy tűnik, későn jött az eső és az idei romániai búzatermésben jelentős visszaesés is lehet. Ez a constantai árak emelkedésével járhat és bár jelenleg javult a helyzet, a jegyzés júliusra 3-5 USD/to-val emelkedett.

A nyugat-európai termelőknél a francia becslések is javuló állapotról számoltak be, ha nem is sokkal, de a jó és kiváló állapotban lévő arány 1-2 %ponttal javult. A jó és kiváló arány a búzánál 57%-ra nőtt (+2%), míg az őszi árpánál ez az érték 52 %. A tavaszi árpa esetében viszont csökkent a mutatószám 58%-ra, az egy héttel ezelőtti 62 %-ról.

Piaci elemzők általános várakozása, hogy a felhasználás csökkenése a 2020/21-es szezon végére extra nagy készleteket fog eredményezni és ami különösen nehézzé teheti a következő szezont, az a félelem a COVID-19 újabb fertőzési hullámától. Az agráriumot érintő közvetlen hatás az etanol és a biodízel felhasználás csökkenése, ami a kukorica és az olajosmagvak piacára gyakorol nyomást. Az élelmezési célú felhasználás nem csökkent ugyan drámai mértékben, de amint az USA-beli adatok is mutatják, hosszú idő után fordult először az arány az otthoni és a vendéglátóhelyen történő fogyasztásban, az előbbi javára. Másik oldalról ez viszont azt is jelenti, hogy a magasabb értékű élelmiszerek fogyasztása esik vissza és amit az is jelez, hogy folyamatosak a vágóhidak bezárása és a hús-feldolgozás szüneteltetése.

Európában a június elejei, közepi enyhítések hozhatnak kereslet-élénkülést, de továbbra sem várható, hogy az igények növekedjenek. A búzatermés kisebb lesz várhatóan a tavalyinál, de ez nem okoz érezhető kínálat-csökkenést a belső piacokon, a harmadik országokba irányuló exportban lesz visszaesés, de a belső kínálat stabil marad.

A várakozásokat tükrözik a jegyzések is (lásd táblázatunkat), az új termésre megjelent árak 20-25 USD/to-val vannak a legutóbbi ó-termésű árak alatt a búza piacain és a kukoricára is nagy nyomást gyakorol a dél-amerikai jó termés, amit valamelyes csökkentettek a héten, de egy helyi elemző szerint ez „kerekítési hiba”, a dömping jönni fog.

A hazai helyzetet a Sopron-Veszprém-Dunaújváros-Kecskemét -Debrecen vonaltól északra lévő területek igen jelentős csapadék-hiánya határozza meg. Ezen a területen van a hazai búzafeldolgozás kb. 60%-a, beleértve az ipari feldolgozót is és ezeken a területeken tűnik a legrosszabbnak a búza helyzete. Árpából is komoly veszteségekkel kell számolniuk a termelőknek és amit legalább ekkora súlyú problémának tartok, az a tavaszi vetésekre hullott csapadék elégtelen mennyisége. Az OMSZ térképéről leolvasható adatok jelzik, hogy igen nagy területeken volt csak 10 mm körül az összes csapadék, ami az átlagos csapadék alig ötöde.

Ezek után nem meglepő, hogy az ország északi felében 2-4 to/ha-s búzatermésről beszélnek a termelők és csak nehezen lehet meggyőzni őket, hogy másutt jobb a helyzet. Részletes adatok híján csak a közvetlen termelői információkra lehet támaszkodni és ez alapján összességében nem várok olyan rossz termést, mint volt például 2003-ban, amikor összesen termett itthon 3,5 millió tonna búza.

A repcéknél is és a tavasziaknál is gyengébb az állomány, mint volt tavaly, mégis országos szinten termelési többlettel számolhatunk és emiatt az exportárak határozhatják meg a belső piaci árakat is. Ha nincs export, akkor valóban elszállhatnak az árak, de annak is korlátot szab a feldolgozók lehetősége, az ipari feldolgozók termékeiket a nemzetközi piacokra kell elhelyezzék és ott a világban egyébként jellemző árak alapján számolnak.

Továbbra is az időjárás a meghatározó minden területen, jelenleg a gazdaság-politikai  kérdések kissé háttérbe szorultak.