Túljutottunk augusztus 10-én, amikor sok magyar abbahagyja a dinnyefogyasztást, mégpedig egy régi, bár tévesen értelmezett Lőrinc-napi népi hiedelem miatt. Mi az igazság?
A dinnyével kapcsolatban Magyarországon is él egy hiedelem. Lőrinc napjához kapcsolódik, bár az pontosan nem tisztázott, hogy miért éppen a 3. században mártírhalált halt Szent Lőrinchez fűződik a hagyomány, miszerint a névnapja után íztelenné válik a dinnye.
Szent Lőrinc a rómaiak által is nagyra becsült férfias erények megtestesítője lett, aki az erőszakos haláltól sem riadt vissza, és erősebbnek bizonyult a halálnál. A legenda úgy tartja, hogy amikor rostélyon megégették, a lángok közül így szólt a hóhérhoz:
„Ez az oldalam már megsült, fordíts meg és egyél belőlem!’”
Szent Lőrinc alighanem Hispániából származott, majd Sixtus pápa vitte magával Rómába. Az ünnepét augusztus 10-én ülték meg, és vértanúsága helyét a Via Tiburtina mellett tisztelték. E helyen már Nagy Konstantin bazilikát építtetett, és a templom hamarosan keresett zarándokhellyé vált.
A magyar népnyelv a hozzá fűződő hiedelmet úgy fogalmazza meg, hogy „Lőrinc belepisil a dinnyébe”, vagyis a névnapja után már nem érdemes azt fogyasztani. Ez rengeteg zavart okoz Magyarországon is, hiszen Lőrinc napja nemcsak augusztus 10-én van, de szeptember 5-én is. Bárhogy is legyen, egyik dátum sem számít választóvonalnak, a magyar dinnye bátran fogyasztható még ősszel is, az idei prognózisok szerint a szezon akár októberig eltarthat.
Ne foglalkozzunk tehát az augusztusi Lőrinccel, mert éppen ekkorra érnek be a legédesebb görögdinnyék és az áruk is ekkorra lesz a legalacsonyabb. Hazánk több táján a névnappal kapcsolatban a sárgadinnye lucskosságáról, lőrincességéről beszélnek, míg a somogyi Kapolyon Lőrincet „hugyosnak” mondják, mert általa a dinnye és az uborka – állítólag – veszít az értékéből.
(Fotó: Jill Wellington/Pixabay)
